Ugrás a tartalomra
Közélet-Politika Kép: Nagy Márton - FB képernyőkép

A Nemzetgazdasági Minisztérium 5 milliárd eurós hitelkeretről tárgyalt a kínai CEXIM-mel a választás előtt

· 6 perc olvasás
Megosztás

OkosHír: 2026 tavaszán, néhány héttel az áprilisi választás előtt a Nemzetgazdasági Minisztérium és a kínai állami Export-Import Bank (CEXIM) egy legfeljebb ötmilliárd eurós, nagyjából kétezer milliárd forintos finanszírozási együttműködés tervezetén dolgozott. Az aláíratlan dokumentum vasúti, energetikai, akkumulátoripari és atomenergetikai fejlesztéseket nevesít, emellett jüanban kibocsátott államkötvényeket is említ.

A kínai finanszírozás jelentős bővítésével számolt a Nemzetgazdasági Minisztérium 2026 tavaszán: egy angol nyelvű megállapodástervezet szerint a tárca és a pekingi székhelyű CEXIM akár 5 milliárd eurós finanszírozási keret kialakítását vizsgálta. A dokumentumot egy oknyomozó portál szerezte meg. Ez a keret ötszöröse annak az egymilliárd eurós kölcsönnek, amelyet az akkori kormány 2024-ben vett fel, és amelyet a sajtó kínai gigahitelként emlegetett. Az iratból nem derül ki, hogy született-e végleges megállapodás, és az sem, hogy történt-e azóta hitelfelvétel.

A tervezett együttműködés az infrastruktúrára, a közlekedésre és az energetikára terjedt volna ki. A tervezet külön nevesíti a vasúti beruházásokat, a geotermikus energiát, az akkumulátoripari értékláncot és a kis moduláris atomreaktorok fejlesztését. A pénz projekthez kötött hitelek, beruházásfinanszírozási eszközök és tőkepiaci tranzakciók formájában érkezhetett volna, euróban, dollárban vagy jüanban.

Pandakötvények és tárgyalási nyomok a CEXIM-tervezetben

A dokumentum pandakötvények és dim sum kötvények kibocsátását is lehetőségként említi. Ezekkel a kínai devizában denominált értékpapírokkal Magyarország jüanban vonhatott volna be forrást a nemzetközi pénzpiacokról. A tervezetben nincsenek végleges kamatok, futamidők vagy konkrét beruházási összegek. Mivel azonban módosítási javaslatok is szerepelnek benne, a felek érdemi tárgyalást folytathattak. A cikkben ismertetett tervezet szerint a finanszírozás kínai vállalatok kivitelezői vagy beszállítói részvételéhez is kapcsolódhatott, ami a kínai állami hitelezés bevett gyakorlata.

Hirdetés

A megkeresett intézmények, vagyis a Nemzetgazdasági Minisztérium jogutódjaként működő Gazdasági és Energetikai Minisztérium, valamint az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a cikk megjelenéséig nem válaszolt a kérdésekre.

A Budapest–Belgrád vasút és a 2024-es hitel előzményei

Az 1994-ben alapított CEXIM a kínai külkereskedelmet és a nemzetközi beruházásokat támogatja, és fontos szereplője az Egy övezet, egy út programnak. Magyarországon a bank a keleti nyitás politikájához kapcsolódva vált jelentős hitelezővé. Legnagyobb hazai projektje a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítése, amelyre a kormány 2020 áprilisában írt alá hitelszerződést. A konstrukció szerint a költségek 85 százalékát kínai hitel, 15 százalékát magyar állami forrás fedezi. Az eredeti keret körülbelül 1,9 milliárd dollár volt, húszéves futamidővel. A kivitelezésben kínai állami vállalatok mellett Mészáros Lőrinc érdekeltségei, köztük az RM International és a V-Híd is részt vettek. A korabeli számítások szerint a magyar szakaszon kilométerenként körülbelül 4,2 milliárd forint kínai hitel jutott, Szerbiában ez 2,6 milliárd forint volt.

A projekt egyes adatait egy 2020-as törvény tíz évre elzárhatóvá tette a nyilvánosság elől. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő ezért pert indított a Külgazdasági és Külügyminisztérium ellen. 2024 áprilisában az állam összesen egymilliárd eurót hívott le a China Development Banktól, a CEXIM-től és a Bank of China magyarországi fióktelepétől. Az ügyletet a kormány nem jelentette be, és a részletes feltételek egy része csak 2026-ban, közérdekűadat-igénylés nyomán vált nyilvánossá. Nagy Márton akkori nemzetgazdasági miniszter 2024 augusztusában tárgyalt a bank vezetőivel. Ekkor egyebek mellett a V0 teherforgalmi vasút, a ferihegyi repülőtér vasúti kapcsolata és egy Szerbia felé tervezett kőolajvezeték finanszírozása merült fel.

Hiányzó fedezet és piaci forrásbevonás

Az Állami Számvevőszék 2026 júniusában nyilvánosságra került tájékoztatása szerint a kormányváltás utáni átadás-átvétel során kiderült, hogy mintegy 286 milliárd forintnyi fedezet hiányzik a költségvetésből. Ebből 87,7 milliárd forint a Budapest–Belgrád vasúthoz kapcsolódott. A minisztérium a 2026-os költségvetés tervezésekor azzal indokolta a vasúti kiadások csökkentését, hogy előrehaladott tárgyalások folynak a CEXIM-mel. Az ÁSZ közléséből ugyanakkor nem derült ki, hogy ezek a tárgyalások eredményre vezettek-e.

Az ÁKK adatai szerint az állam januárban 3 milliárd euró értékben bocsátott ki államkötvényt, februárban 1,2 milliárd dollárral bővített egy 2035-ös lejáratú sorozatot, júliusban pedig újabb 3 milliárd eurós devizakötvényt hozott forgalomba. Ha a CEXIM-tervezetben szereplő összeget 400 forintos euróárfolyammal számoljuk, az nagyjából két és félszerese a vasút magyar szakaszára fordított összegnek. A devizahiteleknél jelentkező árfolyamkockázat és a visszafizetési terhek miatt egy ilyen keretnek hosszú távú költségvetési következményei lehettek volna.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása
A Forrás: atlatszo.hu Elolvasom ↗

hogyan próbáltak befolyásolni?

THALT© Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél

Az Átlátszó oknyomozó anyaga egy kiszivárgott tervezetet mutat be, és azt sugallja, hogy a korábbi kormány átláthatatlanul mélyítette volna a kínai pénzügyi függőséget. A szerző korrekt módon jelzi, hogy a tervezet alapján „nem állítható”, hogy a hitelfelvétel ténylegesen megtörtént.

Nyelvi eszközök

A szöveg túlnyomórészt tárgyszerű, de a „kínai gigahitelként emlegetett” keret „ötszörösére rúgó” összeg kiemelése felnagyítja a tétet. A kínai hitelek „hogyan teremthetnek üzleti lehetőségeket a kínai vállalatoknak” típusú értelmezés a narrátortól származik. A beékelt, korábbi cikkekre mutató címek, például a „Viszonzatlan szerelem”, keretezést adnak a szövegnek.

Forráskezelés

A cikk egyetlen kiszivárgott dokumentumra, valamint az ÁSZ és az ÁKK adataira épít. Az illetékes minisztériumot és az ÁKK-t megkeresték, ők még nem válaszoltak. Az egykori tárca vezetői, a CEXIM és független közgazdászok viszont nem szólalnak meg.

Hiányzó kontextus

Az írás nem vet össze kamatfeltételeket más, például uniós vagy piaci forrásokkal. Nem derül ki az sem, ki és milyen szinten hagyta jóvá a tervezetet, illetve hogy az új kormány hogyan viszonyul a CEXIM-hez.

Támogasd az Okoshírt!

Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!

Beállítom
Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Közélet-Politika Deutsch Tamás kifakadt: Magyar Péternek távoznia kellene, ha az NVVH nem bizonyítja, hogy a 6,5 milliárd Sesztákhoz köthető Közélet-Politika Vidnyánszky Attila ironikus nyílt levélben sorolja az SZFE modellváltás utáni eredményeit Közélet-Politika Négy faluban, köztük Borsodbótán, Álmosdon és Bagaméron választanak vasárnap polgármestert