Az EU a globális klímavédelmi lépések gyorsítását sürgeti az antalyai COP31 klímakonferencián

Az Európai Unió a nemzetközi partnereivel együtt a globális klímavédelmi intézkedések felgyorsításán és a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítésén dolgozik majd az ENSZ november 9. és 20. között tartandó COP31 klímakonferenciáján, a törökországi Antalyában. Az Európai Bizottság szerint a geopolitikai és energiabiztonsági kihívások közepette egyre erősebb társadalmi és gazdasági érv szól a tiszta villamosítás, a megújuló energiaforrások és a fosszilis tüzelőanyagoktól való elszakadás mellett.

A Bizottság azt várja, hogy a konferencia konkrét előrelépést hoz a Párizsi Megállapodás és az első globális helyzetértékelés eredményeinek végrehajtásában. Ez utóbbi a megállapodás céljai felé tett globális előrehaladás felülvizsgálata. A testület szerint az EU megbízható és ambiciózus partner marad, és továbbra is célja, hogy az évszázad közepére elérje a klímasemlegességet.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így fogalmazott: „Ezen a nyáron ismét teljes egészében megmutatkozott az éghajlatváltozás pusztító hatása. Globális fordulóponton állunk, és Európa minden korábbinál elkötelezettebb amellett, hogy itthon és világszerte is példát mutasson. Továbbra is jó úton haladunk afelé, hogy az első klímasemleges kontinenssé váljunk. Világszerte támogatjuk a villamosítást, és klímafinanszírozást mozgósítunk, hogy mindenki élvezhesse a tiszta energiára való átállás előnyeit. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy ez a COP eredményt hozzon.”

Az EU tárgyalási prioritásai a közlemény szerint:

• az idén indított, villamosítást ösztönző Electrify Now kampány folytatása;
• a szén-dioxid-árazás népszerűsítése a megfelelési szén-dioxid-piacokról szóló nyitott koalíció társelnökeként;
• a COP30-on elfogadott alkalmazkodási mutatók gyakorlati bevezetése, amelyekkel az országok nyomon követhetik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén elért előrehaladásukat;
• az új kollektív számszerűsített klímafinanszírozási cél végrehajtása, különös tekintettel a legkevésbé fejlett országokra és a kis szigetállamokra;
• a méltányos átállást segítő belémi mechanizmus működésbe léptetése.

2025-ben az EU és tagállamai 32,3 milliárd euró közpénzből származó klímafinanszírozást nyújtottak, és további 9,3 milliárd euró magántőkét mozgósítottak. Ezzel továbbra is a világ legnagyobb közfinanszírozói maradtak ezen a területen.

Von der Leyen november 11-én részt vesz az antalyai vezetői csúcstalálkozó nyitóülésén, és beszédet mond az uniós prioritásokról. Az EU tárgyalóküldöttségét Wopke Hoekstra, az éghajlatért, a nettó zéró kibocsátásért és a tiszta növekedésért felelős biztos vezeti. Az ír uniós elnökséggel együttműködve az októberben elfogadott tárgyalási megbízás alapján tárgyal. A konferencián Dubravka Šuica, Costas Kadis, Jessika Roswall és Dan Jørgensen biztos is részt vesz.

Az EU a 2023-as COP28 óta először rendez saját pavilont, ahol csaknem 40 kísérőrendezvényt tart. A tagállamok pavilonjaival együtt egy úgynevezett „uniós falu” jön létre.

A közlemény szerint az EU 1990 óta csaknem 40 százalékkal csökkentette üvegházhatásúgáz-kibocsátását, miközben gazdasága csaknem 70 százalékkal nőtt. A kibocsátást 2030-ra legalább 55, 2040-re pedig 90 százalékkal kívánja mérsékelni.