A kormány 49 milliárdról 221 milliárd forintra emeli a vízügyi uniós fejlesztések keretét 2027-ben

Az Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv elkészültét Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a Magyar Tudományos Akadémia „Tudomány és Parlament – Víz Magyarországon: készletek, kockázatok, döntések” című rendezvényén jelentette be. A tárcavezető szerint a 600 oldalas dokumentumot számos szakember bevonásával állították össze, és úgy fogalmazott, hogy a koncepció a következő évtizedek magyar vízgazdálkodásának egyik meghatározó szakmai alapműve lehet. A teljes szöveg nyilvánosságra hozataláról és időpontjáról a bejelentés nem szólt.

Az MTI tudósítása szerint Gajdos a rendezvényen arról is beszélt, hogy a stratégia hosszú távú irányt jelöl ki, megteremti a nagy léptékű beavatkozások feltételeit, és meghatározza azokat a projekteket, amelyek már ősszel elindulhatnak. A dokumentum célként tűzi ki egy önálló szakmai intézmény létrehozását is, amely a korábbi Vízügyi Tudományos Kutató Intézethez (Vituki) hasonló szerepet töltene be. Az új intézmény pontos feladatköréről, finanszírozásáról és felállításának menetrendjéről a miniszter nem közölt részleteket.

Hét balatonnyi víz hiányzik a talajból

A miniszter Facebook-oldalán is beszámolt az eseményről, és ott azzal érzékeltette a hazai vízgazdálkodás előtt álló feladatok nagyságát, hogy szerinte hét balatonnyi víz hiányzik a talajból. Úgy véli, Magyarországnak másképp kell gazdálkodnia a vízzel és a tájjal: a víz gyors elvezetése helyett a táji vízmegtartásra kell átállni, és lehetővé kell tenni, hogy a vizet évszakokon át tárolják. Ehhez Gajdos szerint az egész vízügyi ágazatban szemléletváltásra van szükség.

A vízmegtartási program keretében a miniszter tájékoztatása szerint többek között csatornákat és zsilipeket állítanak helyre, fejlesztik a víz tájban tartását, és segítik a víz helyben történő hasznosítását. „Meg kell teremtenünk annak feltételeit, hogy minél több vizet tartsunk meg a tájban, mert ez Magyarország vízbiztonságának, természeti értékeinek és jövőjének egyik alapfeltétele” – írta bejegyzésében a tárcavezető.

Négyszeresére nő a vízügyi fejlesztési keret

A vízmegtartási programot korábban Magyar Péter miniszterelnök jelentette be, amikor a 2027-es költségvetést ismertette. A kormány terve szerint összekapcsolják a folyókból történő vízpótlást, a csatornahálózat helyreállítását és a termőföldeken történő vízmegtartást, így a beavatkozások nem külön-külön, hanem egymásra épülve valósulnának meg.

A vízügyi és környezetvédelmi uniós fejlesztések keretét 2027-ben 49 milliárd forintról 221 milliárd forintra emelik, ami több mint négyszerese az idei összegnek. A kormány közlése szerint a forrásból az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, az árvízvédelem és a környezetvédelem is részesül, vagyis a 221 milliárd forint nem kizárólag a vízmegtartást szolgálja. Hogy az összegből mennyi jut ténylegesen a vízmegtartási koncepció projektjeire, azt a bejelentés nem részletezte.

Mivel a források uniós fejlesztési keretből származnak, felhasználásuk a pályázati és elszámolási szabályokhoz is kötődik. Az ősszel induló első projektek listája, valamint a szakmai és civil szervezetek véleménye a koncepcióról egyelőre nem nyilvános.