Az Európai Bizottság klímaellenálló-képességi keretet és új uniós jogszabályt javasol

Az Európai Bizottság kedden bemutatta az éghajlati ellenálló-képességre vonatkozó uniós keretet, valamint javaslatot tett egy éghajlati ellenálló-képességi jogszabályra. A testület szerint ezek segítenek Európának abban, hogy előre lássa az éghajlati kockázatokat, felkészüljön rájuk és kezelje őket.

A Bizottság a javaslatot az idei nyár tapasztalataival indokolja. Az elhúzódó hőhullámok és aszályok veszélyes erdőtüzeket okoztak, Európa több nagy folyóján pedig történelmi mélypontra süllyedt a vízszint. Az elmúlt években pusztító árvizek is voltak. A testület szerint ezek megmutatták, milyen súlyos következményekkel járhat az éghajlatváltozás a lakosságra, a vállalkozásokra és az infrastruktúrára nézve. A közlemény szerint az európaiak 75 százaléka városokban és városias térségekben él. Az éghajlati károk becsült gazdasági vesztesége 2022 és 2025 között mintegy 200 milliárd euró volt, ez évente nagyjából 50 milliárd eurót jelent.

„Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ átlaga. Ahhoz, hogy valóban ellenállóvá váljunk az éghajlatváltozással szemben, alkalmazkodnunk kell, és menet közben tanulnunk. Ma európai megközelítést mutatunk be az éghajlati kockázatok előrejelzésére, az azokra való felkészülésre és kezelésükre” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

A keretről szóló közlemény a Bizottság nem jogalkotási, iránymutató dokumentuma. Azt javasolja, hogy az éghajlati ellenálló-képességet minden fontos szakpolitikába építsék be, a belső és a nemzetközi politikákba egyaránt. A helyi és regionális önkormányzatok kísérleti projekteken és tanácsadáson keresztül kapnak támogatást az alkalmazkodáshoz.

A Bizottság becslése szerint az infrastruktúra és a gazdaság alkalmazkodása évente mintegy 70 milliárd euró beruházást igényel. A testület szerint azonban az ilyen beruházások megtérülése a megelőzött károk révén értékük több mint tízszeresét is elérheti. A közlemény szerint az alkalmazkodási megoldások világpiaca 2050-re négyszeresére, 3500 milliárd euróra nőhet, ami a Bizottság szerint jelentős lehetőség az európai vállalatok számára.

A javasolt jogszabály közös referenciapályát határoz meg a globális felmelegedésre. Eszerint a Föld 2030-ra 1,5, 2050-re 2, 2100-ra pedig 3 Celsius-fokkal lehet melegebb az iparosodás előtti szintnél. A tagállamok ehhez a közös kiindulási feltételezéshez mérve értékelhetik a jövőbeli kockázatokat. A Bizottság szerint a jogszabály csökkenti a tagállamok adminisztratív terheit is. A különböző nemzeti tervezési kötelezettségeket egyetlen nemzeti stratégiai terv váltaná fel, a klímakockázat-értékelések pedig rendszeresebbek és összehasonlíthatóbbak lennének.

Az éghajlati ellenálló-képesség európai online platformja három új eszközzel bővül:

• Európai Klímanézegető: az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) interaktív térképe a várható éghajlati veszélyekről.
• Navigátor: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség eszköze, amely helyszín, ágazat és kockázat szerint ajánl megfelelő eszközöket.
• Megoldáskereső: a klímaváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó uniós misszió keretében kidolgozott és kipróbált megoldásokat mutatja be.

A Bizottság azonnal megkezdi a keret végrehajtását. A testület később, külön mutatja be az európai hőhullám-tervet, a klímabiztosítási szövetséget és az európai vízügyi kezdeményezést. Emellett katasztrófa-felkészültségi tanácsadó csoportot hoz létre, és kezdeményezést indít a 100 leginkább veszélyeztetett európai térség azonosítására. 2028-ban a Bizottság uniós stratégiai tervet is javasol az éghajlati ellenálló-képességről.