Ugrás a tartalomra
Közélet-Politika Kép: Tisza-frakció/Facebook

Gyurkó Szilvia államtitkár vezeti a 301 kórházban élő gyerek helyzetét felülvizsgáló testületet

· 5 perc olvasás
Megosztás

OkosHír: A Magyar Közlöny szerint Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár elnököl abban a szakmai tanácsadó és koordinációs testületben, amely a kórházban rekedt csecsemők és kisgyerekek helyzetével foglalkozik. Jelenleg 301 ilyen gyerek él kórházban szerte az országban, mert a szülei nem vitték vagy nem vihették haza.

Gyurkó Szilvia, a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára irányítja azt az új testületet, amelynek feladata a kórházban rekedt gyerekek helyzetének felülvizsgálata és ellátásuk megszervezése. A testület létrehozásáról és összetételéről szóló döntés a Magyar Közlönyben jelent meg. Ezzel a kormány a parlament által októberben elfogadott gyermekvédelmi törvénymódosítás mellé szakmai koordinációs fórumot is létrehozott.

Kik ülnek a testületben

Az államtitkár mellett a szociális, a gyermekügyi és az egészségügyi tárca, az Országos Kórházi Főigazgatóság, a fővárosi kormányhivatal, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, valamint az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat illetékesei vagy az általuk kijelölt munkatársak vesznek részt a munkában. A testületben gyermek- és betegjogi szakemberek is helyet kapnak, az elnök pedig tíz olyan civil szervezet képviselőjét is felkéri tagnak, amelyek gyermekvédelemmel vagy kórházban rekedt gyerekekkel foglalkoznak. A tagok és a szakértők nem kapnak díjazást. A testület legalább negyedévente ülésezik, és akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van.

A kórházban rekedt gyerekek és a „Pöttömke Bölcsőde”

A testület egyik fő feladata, hogy felmérje és elemezze, mi akadályozza a gyerekeket abban, hogy családi környezetbe, gyermekvédelmi gondoskodásba vagy örökbefogadó családhoz kerüljenek. Az elemzésre építve javaslatokat tesznek olyan intézkedésekre, amelyek gyorsítják a családi vagy családot helyettesítő ellátásba kerülést. Megvizsgálják azt is, hogy létrehozható-e a kórházban rekedt gyerekeknek szánt, „Pöttömke Bölcsőde” nevű speciális bölcsődei ellátás. Emellett módszertani ajánlásokat, szakmai protokollokat és ellátási standardokat dolgoznak ki, és jogszabály-módosításokat is javasolhatnak.

Hirdetés

A probléma mértékét jól mutatja, hogy országszerte 301 gyerek él kórházban, elsősorban Budapesten és az ország keleti felében. Szüleik nem vitték vagy nem vihették haza őket, ezért kényszerűségből a kórházak gondoskodnak róluk, bár egészségügyi ellátásra már sokuknak nincs szüksége.

Mit ír elő az októberi törvénymódosítás

Az Országgyűlés október 13-án fogadta el a gyermekvédelmi törvénycsomag módosítását, amely konkrét eljárást ír elő a kórházban rekedt gyerekek ügyének rendezésére. Ha egy gyereknek egészségügyi okból már nem kell kórházban maradnia, a gyámhatóságnak legfeljebb nyolc napon belül el kell készítenie a teljes gyermekvédelmi helyzetfelmérést és az intézkedési tervet. Először azt vizsgálják, hogy a gyerek visszakerülhet-e a vér szerinti családjához. Ha erre nincs mód, olyan hozzátartozót keresnek, aki vállalja a nevelését. Amennyiben ez sem lehetséges, a gyámhatóság intézkedik a gyerek nevelőszülői vagy otthont nyújtó ellátásba vételéről, illetve előkészíti az örökbefogadási eljárást.

A törvény tehát határidőket és döntési sorrendet ír elő, az új testület pedig a gyakorlati akadályok feltárásával és szakmai javaslatokkal segítheti a végrehajtást. Arról, hogy a nevelőszülői hálózat és a gyermekotthonok mennyi gyereket tudnak fogadni, a közlemény nem tartalmaz adatot.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása
T Forrás: telex.hu Elolvasom ↗

hogyan próbáltak befolyásolni?

THALT© Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél

A cikk célja, hogy tájékoztasson egy új kormányzati testület létrehozásáról, és elhelyezze azt a friss gyermekvédelmi törvénymódosítás mellett. Mögöttes szándék nem érzékelhető, a szöveg információközlő.

Nyelvi eszközök

A hangvétel szinte végig semleges, a szöveg nagyrészt a Közlöny megfogalmazását követi. Enyhe érzelmi színezetet a „kényszerű módon” fordulat ad, a gyerekeket pedig olyanokként írja le, „akiket szüleik nem vittek vagy nem vihettek haza”. Ez a megfogalmazás kiegyensúlyozott, mert nem hibáztatja egyoldalúan a szülőket.

Forráskezelés

Az egyetlen megnevezett forrás a Magyar Közlöny. Sem az államtitkár, sem a civil szervezetek, sem a kórházak nem szólalnak meg. A 301-es adat forrása nincs megjelölve.

Hiányzó kontextus

A cikk nem írja le, hogyan változott a kórházban rekedt gyerekek száma, és milyen okok miatt maradnak bent. A nevelőszülői férőhelyek hiányáról sem esik szó, ahogy arról sem, mennyibe kerülhet a „Pöttömke Bölcsőde”, vagy mikor indulhat el.

Támogasd az Okoshírt!

Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!

Beállítom
Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Közélet-Politika Bayer Zsolt szerint 1956 célja a nemzeti szuverenitás volt, és ma is más irányból támadják Közélet-Politika Magyar Péter 2027-től megduplázza az emelt családi pótlékot, havi 46 600 forint jár majd Közélet-Politika Újra előkerült Orbán 2018-as interjúja, amelyben az ENSZ-be „ejtőernyőzött” politikusokat bírálta