Kövér László a Terror Házában bírálta a múzeum felülvizsgálatát az ’56-os díjátadón

Kedden a budapesti Terror Háza Múzeumban adták át a 22. Polgári Magyarországért Díjat, amelyet idén Baranyi László színművész, 1956-os szabadságharcos kapott. A kitüntetettet Kövér László, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke méltatta, aki beszédében az 1956-os forradalom öröksége mellett a múzeum körül kialakult helyzetről is beszélt. A Fidesz-közeli alapítvány elnöke ma ellenzéki politikus: a 2026. áprilisi választást a TISZA Párt nyerte, a kormányt Magyar Péter vezeti.

Ostrom, forradalom és egy elírt név

Kövér László felidézte, hogy az 1927-ben született Baranyi tizenhét évesen az Egyetemi Rohamzászlóalj tagjaként harcolt Budapest ostrománál, ahol szovjet katonák majdnem kivégezték, de egy fiatal pozsonyi lány közbelépése megmentette. 1956-ban sebesülteket mentett, később igazolt nemzetőrként fegyverrel védte az Igazság című lap szerkesztőségét a New York-palotában. Az alapítvány elnöke szerint a díjat Baranyi művészi pályája, 1956-os helytállása és a nemzeti, polgári értékekhez való hűsége egyaránt indokolja.

A színművész visszaemlékezésében azt mondta, hogy a szabadságharc tizenkét napja egész életét meghatározta. A forradalom kitöréséről egy fellépése után hallott egy tüntetőtől, és az október 25-i véres csütörtök hatására döntött úgy, hogy csatlakozik: „Ekkor döntöttem el, hogy ebben részt kell vennem, nem szabad félreállnom.” Akkori felesége megpróbálta lebeszélni, hiszen a háború borzalmait egyszer már átélte. A forradalom leverése utáni megtorlást Baranyi elmondása szerint egy adminisztratív hibának köszönhetően kerülte el, mivel a róla szóló iratokban tévesen Bárány László néven szerepelt.

Vita a Terror Háza Múzeum felülvizsgálatáról

Kövér beszédében 1956-ot elsősorban erkölcsi forradalomnak nevezte, amelynek öröksége szerinte arra is kötelez, hogy „soha ne adjuk át másoknak a jogot”, hogy mások döntsék el, kik voltak a történelem hősei, áldozatai és tettesei. Úgy fogalmazott, hogy a Terror Háza Múzeumot a forradalom hetvenedik évfordulóján „méltatlan politikai leszámolás színterévé” tették. A múzeum új fenntartója szakmai felülvizsgálatot rendelt el, Kövér pedig megkérdőjelezte, hogy milyen további nézőpontokra lenne szükség a diktatúrák bűneinek bemutatásához. Szerinte az intézményt „így, ahogy van” kell megtartani.

Kavecsánszki Ádám, az alapítvány főigazgatója egy videónyilatkozatban azt mondta: „Jöttünk visszavenni, ami a miénk – ha csak néhány órára is.” Ezt azzal indokolta, hogy a Schmidt Mária által huszonnégy éven át épített intézmény ellen szerinte politikai leszámolás zajlik. Úgy véli, egy intézmény bezárásával vagy vezetőjének eltávolításával sem lehet semmissé tenni huszonnégy év munkáját.

Az ünnepséget Gulyás István televíziós műsorvezető, az M5 korábbi igazgatója nyitotta meg. Szerinte a múzeum 2002-es megnyitásakor senki sem gondolta volna, hogy egyszer az ott bemutatott múlt eltörlésére irányuló törekvésekkel kell szembenézni. Arra is emlékeztetett, hogy október 23-án kettős évforduló lesz: az 1956-os forradalom hetvenedik és a 2006-os őszi események huszadik évfordulója. Gulyás így fogalmazott: „Ezen a kerek évfordulón a hazugság tort ül felettünk”.