Fürcht Pál 17 oldalas forgatókönyvet kapott a Schadl–Völner-ügy sajtótájékoztatójára

Rendkívüli érdeklődés mellett hallgatta meg az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottsága Fürcht Pált, aki önként jelentkezett a meghallgatásra. A volt főügyész a Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYF) vezette, amikor több politikailag érzékeny ügyben folyt a nyomozás: így az MNB-alapítványok ügyében, Orbán Viktor öccsének vízumügyében, a zuglói és az újbudai parkolási korrupciós ügyben, valamint a Schadl–Völner-ügyben. Az ülésteremben nem maradt üres hely.

Hogyan került Fürcht Pál a bizottság elé

Toroczkai László, a bizottság elnöke az ülés elején elmondta, hogy múlt héten a médián keresztül szólította fel Fürcht Pált a tanúskodásra. A volt főügyész ezután jelentkezett az Országgyűlés Hivatalánál, majd a Tisza írásbeli javaslatára a bizottság napirenden kívül hallgatta meg. Nacsa Lőrincet Balla Péter helyettesítette, így a bizottság határozatképes volt. Toroczkai „az újkori politikatörténet talán legfontosabb bizottsági meghallgatásának” nevezte az eseményt.

A Fidesz részéről Horváth Lóránt azt kérdezte, hogy Fürcht igazmondási kötelezettség mellett, büntetőjogi felelőssége tudatában tesz-e vallomást. Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy Fürcht neve nem szerepelt a meghallgatandók korábban elfogadott listáján. Úgy fogalmazott, hogy a bizottság „miniszterelnöki ukázt” teljesít, és kíváncsi lenne, miről üzenetváltott Magyar Péter és Fürcht Pál. Toroczkai ezt visszautasította: szerinte súlyos hiba volna, ha nem adnának azonnal lehetőséget a vallomásra. Az elnök azzal magyarázta, hogy a volt főügyész neve nem szerepelt a listán, hogy korábban még nem tudták, releváns lehet-e a nyilatkozata. Hozzátette, hogy a tanú más ügyekről nem beszélhet, és az igazmondási kötelezettség rá is vonatkozik.

A felfüggesztés és Magyar Péter felszólítása

Fürcht elmondta, hogy azért függesztették fel, mert a saját fegyelmi eljárásáról nyilatkozott egy televíziónak. Ezt követően Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon arra szólította fel, hogy legyen bátorsága megszólalni az ő ügyében és a Schadl–Völner-ügyben. Fürcht ezután ügyvédjével azt vitatta meg, megteheti-e ezt. Végül nem állt a sajtó elé, de úgy döntött, hogy bármely hivatalos eljárásban hajlandó elmondani az igazat a két ügyről. Közölte, hogy a miniszterelnök telefonszáma nincs meg neki, Magyar Péterrel az ügyvédje vette fel a kapcsolatot.

A Schadl–Völner-ügy sajtótájékoztatója

A volt főügyész szerint a Schadl–Völner-ügyről tartott sajtótájékoztatója előtt egy 17 oldalas forgatókönyvet kapott arról, hogy mit mondhat el, és ezt rendjén valónak tartotta. Elmondása szerint azonban „valaki föntről” egy tableten élőben követte a tájékoztatót, és figyelmeztette, ha eltért a szövegtől. Mivel izgult és rossz a látása, az utasítások felét nem is látta. Az utána érkező kritikákat, saját szavaival, „ügyészi alázattal” tűrte. Úgy értelmezi a jogszabályt, hogy a bizottság előtt igazmondási kötelezettsége van, ezért most nem kért engedélyt arra, mit mondhat el.

Végrehajtási visszaélések az ügyészség szemével

Fürcht elmondta, hogy a 2007–2008 körül hatályba lépett büntetőeljárási szabályok alapján a végrehajtók által elkövetett bűncselekmények kizárólag az ügyészség hatáskörébe tartoztak, a rendőrség ezekben nem nyomozott. Így találkozott először a témával. A törvényszéki végrehajtók igazságügyi alkalmazottak voltak, feladataikat 2019-ben a NAV vette át, míg az önálló bírósági végrehajtók vállalkozóként gyakoroltak közhatalmat. Emlékei szerint a fővárosi ügyészségnek nem volt említésre méltó büntetőügye a törvényszéki végrehajtókkal kapcsolatban, az önálló végrehajtók viszont követtek el olyan bűncselekményeket, amelyek a bizottság vizsgálati körébe tartoznak. A pontos dátumoknak a felfüggesztése miatt nem tudott utánanézni.