A 2026-os választást követően megduplázódott, 27%-ra nőtt a női képviselők aránya az Országgyűlésben

Az áprilisi választás után közel kétszeresére nőtt a női képviselők aránya a magyar parlamentben: a 2022-es 14 százalékról 27 százalékra. A változás fő oka, hogy a kétharmados többséget szerző Tisza frakciójában minden harmadik képviselő nő. A CEU Demokrácia Intézetének kutatói júliusi felmérésükben azt vizsgálták, hogyan látja a társadalom az új arányt, mit gondol a kvótákról, és hogyan ítéli meg a nők és a férfiak alkalmasságát válsághelyzetekben. A kutatók úgy értékelik, hogy a növekedéssel Magyarország jelentősen közelebb került a régió élmezőnyéhez.

Női képviselők aránya a régióban húsz év alatt

Az Interparlamentáris Unió adatai szerint Magyarország már 2006-ban az utolsó volt a visegrádi országok között: akkor a képviselőknek nagyjából a tizede volt nő. Az arány 2010-ben, amikor a Fidesz került kormányra, kissé csökkent, és 2022-re is csak 14 százalékig emelkedett. A kutatók által összehasonlításra választott többi országban ezalatt jóval gyorsabban nőtt a nők aránya a törvényhozásban. Törökország például 5 százalékról indult, és 2023-ra elérte a 20 százalékot. Magyarország a csehek és a lengyelek szintjét most sem éri el, ugyanakkor megelőzi Romániát, Szlovákiát és Törökországot, ahol nagyjából 20 százalék a nők aránya.

A szerzők szerint a kérdés nemcsak szimbolikus. Hivatkoznak arra, hogy azok a választott testületek, amelyekben több a nő, több figyelmet és forrást szánnak például az oktatásra és a gyermekellátásra, bár ennek mértéke országonként jelentősen eltér.

Mit gondolnak a választók az új arányról

A 21 Kutatóközpont 2026. június 23. és július 1. között 1500 embert kérdezett meg; a minta a legfontosabb társadalmi-demográfiai jellemzők szerint reprezentálja a felnőtt népességet. A válaszadók kétharmada nagyjából megfelelőnek tartja a 27 százalékos arányt, bő negyedük túl alacsonynak, és alig 5 százalékuk túl magasnak. Ha az áprilisi szavazat szerint bontják a mintát, minden csoportban kétharmad körül van az elégedettek aránya, a két véglet között viszont nagyok a különbségek. A Tisza szavazóinak harmada kevesli a női képviselők arányát, sokallni pedig szinte senki sem sokallja. A fideszes szavazók között hasonló a keveslők (18 százalék) és a sokallók (14 százalék) aránya, míg a Mi Hazánk, a DK és a Kétfarkú Kutya Párt támogatói, valamint a nem szavazók a kettő között helyezkednek el.

Kvóták helyett lehetőségek

A törvényben rögzített pozitív diszkrimináció, jellemzően kvóta, a világ országainak közel felében működik, Albániától Vietnamig. Magyarországon nincs ilyen szabály. A Tisza a kampányban kiemelte női jelöltjeit, a kvótákat azonban elutasította, és helyettük a lehetőségek és a felkészült szakemberek szerepét hangsúlyozta. A felmérésben a válaszadók 19 százaléka értett egyet azzal, hogy a nők politikai képviseletének növelését célzó intézkedések túl messzire mentek, 65 százalékuk nem értett egyet, 15 százalékuk pedig bizonytalan volt. A szerzők úgy vélik, hogy mivel a válaszadók valószínűleg nem tudnának konkrét hazai intézkedést megnevezni, az elégedetlenek aránya nem elhanyagolható.

Válságkezelés és nemi sztereotípiák

A politikatudományi szakirodalom szerint válságok idején nagyobb a kereslet a domináns vezetők iránt, ezért a kutatás azt is megkérdezte, melyik nemet tartják alkalmasabbnak az emberek egy-egy válság kezelésére. Járvány esetén a válaszadók háromnegyede szerint a nők és a férfiak egyformán alkalmasak, gazdasági válság esetén kétharmaduk szerint. Akik különbséget tesznek, azok inkább a férfiakat tartják alkalmasabbnak: közegészségügyi válságban 18 százalék a 7 százalékkal szemben, gazdasági válságban 28 százalék az 5 százalékkal szemben. A fideszes szavazók harmada járvány idején, fele gazdasági válságban tartaná alkalmasabbnak a férfiakat, a tiszások viszont inkább egyenlőségpártiak.

A férfi és a női válaszadók meglepően hasonló válaszokat adtak: a nők nem támogatják jobban a női politikusokat, mint a férfiak. Az életkor szerinti különbségek mögött a pártválasztás áll. A fiatalok gyakrabban kevesellik a 27 százalékot, de ennek az az oka, hogy körükben sokkal több a Tisza-szavazó; egy-egy párt táborán belül nincs különbség a fiatalok és az idősek között.