Magyar Péter átlagosan 17,8 százalékos béremelést jelentett be a szociális dolgozóknak 2027-re

A szociális dolgozók bére a 2027-es költségvetés szerint átlagosan 17,8 százalékkal emelkedik. Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben jelentette be a döntést, miközben a büdzsé fő számait ismertette. A Tisza-kormány programjában korábban 25 százalékos béremelés szerepelt, a most bejelentett mérték ennél kisebb. A Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete szeptemberben tüntetést tartott. A szervezők szerint a szociális és más közszolgálati ágazatok bérei közötti különbség ellehetetleníti a területen dolgozókat.

A szociális ellátórendszerhez tartoznak az állami idősotthonok, a pszichiátriai betegek és a szenvedélybetegek bentlakásos intézményei, a fogyatékosotthonok, valamint a hajléktalanok bentlakásos otthonai. Ezekbe az intézményekbe azok kerülnek, akiknek már nincs szükségük aktív kórházi kezelésre, az állapotuk viszont nem teszi lehetővé, hogy gondoskodjanak magukról.

Ennyi álláshely betöltetlen a szociális intézményekben

Az állami idős- és fogyatékosellátás nagyobb részét a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) működteti, 81 intézménnyel és 900 telephellyel. A főigazgatóság adatai szerint október elején 13 251 engedélyezett álláshelyből 11 660 volt betöltve, vagyis 1591 pozíció üresen állt. A hiány megyénként nagyon eltérő: Fejér megyében a 607 álláshelyből 473-at, Győr-Moson-Sopronban a 730-ból 522-t, Pest megyében pedig az 1411-ből 1182-t töltöttek be.

Felvételi zárlatot a kormányhivatal akkor rendel el, ha a szakemberhiány miatt már nem tartható fenn a bent élők ellátása. Jelenleg tíz megyében 26 állami bentlakásos telephelyen ez a helyzet. A zárlat a várakozók számát nem csökkenti, ráadásul kiadásokat is okoz, mert a kórházak gyakran nem tudják szociális intézménybe áthelyezni az aktív ellátásra már nem szoruló betegeket, így azok tovább foglalják a kórházi ágyakat.

Bérfeszültség és bérnővérek

Tóth Kinga Dóra szociális-, család- és idősügyi államtitkár szerint az elmúlt években az egészségügy elvitte a szociális szféra munkavállalóit, mert ott jobban emelkedtek a fizetések. Ez nagy bérfeszültséget okozott a két terület között. A minisztérium adatai szerint van olyan intézmény, ahol egy 12 órás műszakban 44 ellátottra két gondozó jut. 2025-ben a szociális gondozók bruttó bére nem érte el a 480 ezer forintot. A szociális munkások a diplomás átlagbér 55, a gondozók pedig 45 százalékát keresték.

A létszámhiányt sok intézmény bérnővérekkel pótolja. Ilyenkor nem közvetlenül alkalmazza a dolgozókat, hanem ápolási szolgáltató cégeknek fizet vállalkozói díjat a teljesített órák után. Az államtitkárság ezt a rendszert nem tartja etikusnak, és a teljes szociális ellátásból ki akarja vezetni. A minisztérium indoklása szerint ugyanabban az intézményben, ugyanazért a munkáért jelentősen eltérő összeg jár, és ez feszültséget kelt a munkatársak között.

Katona Noémi szociológus szerint a Fidesz-kormányok idején a pedagógusok és az orvosok bére változott, a szociális szakemberek azonban kimaradtak minden bérrendezésből. A szakértő úgy látja, a béremelés önmagában nem elég, a szakmát vonzóbbá is kell tenni. Hozzátette, hogy szerinte az idősellátás továbbra is elhanyagolt terület.

Évekig tartó várakozás és veszélyhelyzetek

Az SZGYF intézményeiben tavaly naponta két-három veszélyhelyzetet jelentettek, például fulladást, fertőzést, eltűnést, bántalmazást vagy gyógyszertévesztést. Egész évben 1016 ilyen esetet regisztráltak. A minisztérium szerint ebben a létszámhiány is szerepet játszhat. A tárca adatai alapján mintegy 100 ezer gondozott él a minisztérium megfogalmazása szerint túlterhelt, rossz állapotú, emberhez méltatlan intézményben.

Pest megyében van olyan idősotthon, ahol átlagosan három évet kell várni a felvételre, Fejér megyében egy intézményben két-négy évet. A sürgősséggel felvett jelentkezők ennél rövidebb ideig várnak. A KSH szerint az idősotthonokban 2000-ben nagyjából 39 840, 2025-ben már 57 427 embert láttak el. Az időskorúak aránya a népességen belül 1990 és 2024 között 13,5 százalékról 20,7 százalékra nőtt. Az OECD adatai alapján 2021-ben Magyarországon 100 hatvanöt év feletti emberre körülbelül 1,8 hosszú távú gondozó jutott, ami elmarad a legtöbb fejlett tagállamétól. Becslések szerint 400–500 ezren ápolják idős családtagjukat.

Négyéves koncepció a szociális ellátásban

Az államtitkár szerint a kormány bővíteni akarja a férőhelyeket, de amíg nincs több szakdolgozó, addig a felvételi zárlat az egyetlen lehetőség. A minisztérium az egészségügyi tárcával közösen az alapellátás és a megelőzés megerősítésén dolgozik, hogy az idősek minél tovább önállóan élhessenek otthon. Tóth szerint a koncepció a következő négy évre szól. Az Állami Számvevőszék 2025-ös jelentése már rendszerszintű problémákra figyelmeztetett: az SZGYF által fenntartott időskori bentlakásos intézmények 95,5 százalékát felújításra szorulónak találta. Katona szerint a 24 órás házi ápolás piaca nálunk kevéssé szabályozott, és a gondozók többsége szerződés nélkül dolgozik.