Ugrás a tartalomra
Belföld Kép: Szakáts Réka/Okoshír

Magyar Péter átlagosan 17,8 százalékos béremelést jelentett be a szociális dolgozóknak 2027-re

· 7 perc olvasás
Megosztás

OkosHír: Átlagosan 17,8 százalékkal nő jövőre a szociális dolgozók bére. Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben, a 2027-es költségvetés ismertetésekor jelentette be az emelést. Az állami szociális intézményekben jelenleg közel 1600 álláshely betöltetlen, és tíz megyében 26 telephelyen nem vehetnek fel új ellátottat.

A szociális dolgozók bére a 2027-es költségvetés szerint átlagosan 17,8 százalékkal emelkedik. Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben jelentette be a döntést, miközben a büdzsé fő számait ismertette. A Tisza-kormány programjában korábban 25 százalékos béremelés szerepelt, a most bejelentett mérték ennél kisebb. A Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete szeptemberben tüntetést tartott. A szervezők szerint a szociális és más közszolgálati ágazatok bérei közötti különbség ellehetetleníti a területen dolgozókat.

A szociális ellátórendszerhez tartoznak az állami idősotthonok, a pszichiátriai betegek és a szenvedélybetegek bentlakásos intézményei, a fogyatékosotthonok, valamint a hajléktalanok bentlakásos otthonai. Ezekbe az intézményekbe azok kerülnek, akiknek már nincs szükségük aktív kórházi kezelésre, az állapotuk viszont nem teszi lehetővé, hogy gondoskodjanak magukról.

Ennyi álláshely betöltetlen a szociális intézményekben

Az állami idős- és fogyatékosellátás nagyobb részét a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) működteti, 81 intézménnyel és 900 telephellyel. A főigazgatóság adatai szerint október elején 13 251 engedélyezett álláshelyből 11 660 volt betöltve, vagyis 1591 pozíció üresen állt. A hiány megyénként nagyon eltérő: Fejér megyében a 607 álláshelyből 473-at, Győr-Moson-Sopronban a 730-ból 522-t, Pest megyében pedig az 1411-ből 1182-t töltöttek be.

Hirdetés

Felvételi zárlatot a kormányhivatal akkor rendel el, ha a szakemberhiány miatt már nem tartható fenn a bent élők ellátása. Jelenleg tíz megyében 26 állami bentlakásos telephelyen ez a helyzet. A zárlat a várakozók számát nem csökkenti, ráadásul kiadásokat is okoz, mert a kórházak gyakran nem tudják szociális intézménybe áthelyezni az aktív ellátásra már nem szoruló betegeket, így azok tovább foglalják a kórházi ágyakat.

Bérfeszültség és bérnővérek

Tóth Kinga Dóra szociális-, család- és idősügyi államtitkár szerint az elmúlt években az egészségügy elvitte a szociális szféra munkavállalóit, mert ott jobban emelkedtek a fizetések. Ez nagy bérfeszültséget okozott a két terület között. A minisztérium adatai szerint van olyan intézmény, ahol egy 12 órás műszakban 44 ellátottra két gondozó jut. 2025-ben a szociális gondozók bruttó bére nem érte el a 480 ezer forintot. A szociális munkások a diplomás átlagbér 55, a gondozók pedig 45 százalékát keresték.

A létszámhiányt sok intézmény bérnővérekkel pótolja. Ilyenkor nem közvetlenül alkalmazza a dolgozókat, hanem ápolási szolgáltató cégeknek fizet vállalkozói díjat a teljesített órák után. Az államtitkárság ezt a rendszert nem tartja etikusnak, és a teljes szociális ellátásból ki akarja vezetni. A minisztérium indoklása szerint ugyanabban az intézményben, ugyanazért a munkáért jelentősen eltérő összeg jár, és ez feszültséget kelt a munkatársak között.

Katona Noémi szociológus szerint a Fidesz-kormányok idején a pedagógusok és az orvosok bére változott, a szociális szakemberek azonban kimaradtak minden bérrendezésből. A szakértő úgy látja, a béremelés önmagában nem elég, a szakmát vonzóbbá is kell tenni. Hozzátette, hogy szerinte az idősellátás továbbra is elhanyagolt terület.

Évekig tartó várakozás és veszélyhelyzetek

Az SZGYF intézményeiben tavaly naponta két-három veszélyhelyzetet jelentettek, például fulladást, fertőzést, eltűnést, bántalmazást vagy gyógyszertévesztést. Egész évben 1016 ilyen esetet regisztráltak. A minisztérium szerint ebben a létszámhiány is szerepet játszhat. A tárca adatai alapján mintegy 100 ezer gondozott él a minisztérium megfogalmazása szerint túlterhelt, rossz állapotú, emberhez méltatlan intézményben.

Pest megyében van olyan idősotthon, ahol átlagosan három évet kell várni a felvételre, Fejér megyében egy intézményben két-négy évet. A sürgősséggel felvett jelentkezők ennél rövidebb ideig várnak. A KSH szerint az idősotthonokban 2000-ben nagyjából 39 840, 2025-ben már 57 427 embert láttak el. Az időskorúak aránya a népességen belül 1990 és 2024 között 13,5 százalékról 20,7 százalékra nőtt. Az OECD adatai alapján 2021-ben Magyarországon 100 hatvanöt év feletti emberre körülbelül 1,8 hosszú távú gondozó jutott, ami elmarad a legtöbb fejlett tagállamétól. Becslések szerint 400–500 ezren ápolják idős családtagjukat.

Négyéves koncepció a szociális ellátásban

Az államtitkár szerint a kormány bővíteni akarja a férőhelyeket, de amíg nincs több szakdolgozó, addig a felvételi zárlat az egyetlen lehetőség. A minisztérium az egészségügyi tárcával közösen az alapellátás és a megelőzés megerősítésén dolgozik, hogy az idősek minél tovább önállóan élhessenek otthon. Tóth szerint a koncepció a következő négy évre szól. Az Állami Számvevőszék 2025-ös jelentése már rendszerszintű problémákra figyelmeztetett: az SZGYF által fenntartott időskori bentlakásos intézmények 95,5 százalékát felújításra szorulónak találta. Katona szerint a 24 órás házi ápolás piaca nálunk kevéssé szabályozott, és a gondozók többsége szerződés nélkül dolgozik.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása
T Forrás: telex.hu Elolvasom ↗

hogyan próbáltak befolyásolni?

THALT© Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél

A cikk alapos, adatgazdag helyzetképet ad a szociális ellátás válságáról. A bevezető ugyanakkor kormánybarát keretet ad a témának: a béremelést „egyértelmű gesztust” jelentő lépésként mutatja be, a vitát pedig egy mellékmondattal elintézi.

Nyelvi eszközök

A szerző saját hangján is érzelmileg színezett képeket használ, például hogy a rendszer „recseg-ropog”, vagy hogy az egészségügy „elszipkázta a munkavállalókat”. A „Tehát a fizetésemelésre mindenképp szükség volt” mondat a narrátor saját következtetése, nem forrásolt állítás.

Forráskezelés

A lap főként az államtitkárra, a minisztériumra és az SZGYF-re támaszkodik, mellettük egyetlen szociológust szólaltat meg. A szakszervezet csak közvetve jelenik meg, véleményt nem kért tőle a lap, és az ellenzéki Fidesz álláspontja sem szerepel.

Hiányzó kontextus

A cikk nem írja le, mennyibe kerül a béremelés, és miből fedezik. Arról sem szól, hogy a 17,8 százalék a reálbérben mekkora növekedést jelent az infláció mellett, és hogy hogyan oszlik meg az egyes munkakörök között.

Támogasd az Okoshírt!

Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!

Beállítom
Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Belföld Az ügyészség letartóztatásban tartaná a kenőpénzt elfogadó kormányhivatali osztályvezetőt Belföld Kókayné Lányi Marietta személyesen válaszol a szülők kérdéseire november 24-i budapesti rendezvényen Belföld Több erkély vakolata levált a budapesti City Pearl lakóparkban a csütörtök éjszakai viharban