Budapesten üresen állnak a csoportszobák, miközben az agglomeráció óvodái megteltek
A budapesti óvodák egy részében egyre több férőhely marad üresen, miközben a főváros körüli települések óvodái a kapacitásuk határán működnek. A két folyamat összefügg. A Budapest környéki agglomerációs övezet lakossága 2011 óta közel 15 százalékkal, vagyis több mint 100 ezer fővel nőtt. Ennek fő oka a szuburbanizáció: a családok egy része a fővárosból a környező településekre költözik.
Zsúfolt óvodák az agglomerációban
Pest vármegyében ma közel 13 ezerrel több óvodás van, mint 25 évvel ezelőtt. A legnagyobb növekedést Érden mérték, ahol alig egy évtized alatt közel 700-zal lett több a 3–5 éves gyerek. Országosan 2010 óta csaknem kétezer óvoda épült, bővült vagy újult meg, és ezzel 16 ezerrel nőtt a férőhelyek száma. A Budapest környéki fejlesztések azonban nem tudnak lépést tartani a beköltözők számával.
Két agglomerációs édesanya is arról számolt be, hogy az óvoda arra kérte őket: ha otthon vannak a kisebbik gyermekükkel, a nagyobbat ebéd után vigyék haza. Egy vecsési anya nyolc évvel ezelőtti esetet idézett fel. Amikor jelezte, hogy középső csoportos fia már bent aludna, az óvónő az anya elmondása szerint azt mondta neki, hogy gyesen lévő szülőként vigye haza a gyereket délben. A másik édesanyának az intézmény azzal indokolta a kérést, hogy a csoportokban 30 gyerek van, de a csoportszobákban alig több mint húsz ágy fér el a délutáni pihenőhöz. Az óvodalátogatás 2015 óta minden harmadik életévét betöltött gyermek számára kötelező. Jogászok és pszichológusok szerint a gyerekeket nem lehet férőhelyhiányra hivatkozva hazaküldeni.
Üres férőhelyek a budapesti óvodákban
A fővárosban főként a belvárosi óvodákban csökken a létszám. Ezekben a negyedekben ma már inkább befektetési céllal vásárolnak lakást, a családokat pedig a magas ingatlanárak, a forgalom és a kevés parkolóhely is távol tartja. A Ferencvárosi Kerekerdő Óvoda, a főváros legnagyobb önkormányzati óvodája 418 gyerek befogadására alkalmas. A tavalyi nevelési évben 267 gyerek járt oda, vagyis a férőhelyek több mint harmada kihasználatlan maradt.
A BP Városfejlesztési Műhely Nonprofit Kft. 2025-ös beszámolója szerint a 2024/2025-ös nevelési évben Budapesten 47 246, Pest vármegyében 51 400 gyerek járt óvodába. Száz férőhelyre a fővárosban 88,7, Pest vármegyében 77,1 óvodás jutott. Az átlagos csoportlétszám 22,7, illetve 19,4 fő volt. Egy óvodapedagógusra Budapesten 8,6, Pest vármegyében 11,1 gyerek jutott. Az átlagok szerint tehát Pest vármegyében volt alacsonyabb a kihasználtság, ami arra utal, hogy a zsúfoltság településenként és intézményenként eltér. A tanulmány Budapesten is nagy kerületi különbségeket talált. Óbuda-Békásmegyeren 2780 gyerek mellett 1445 férőhely maradt üresen, és a 132 működő csoportszoba mellett 37 kihasználatlanul állt. Az új lakóövezetekkel bővülő Budafok-Téténynek viszont a túljelentkezés miatt bővítenie kellett.
A józsefvárosi Pitypang Tagóvoda nyílt napokkal toboroz
A VIII. kerületi Pitypang Tagóvoda a Papp László Budapest Aréna közelében működik. Jó a közlekedése és modern az épülete, mégis kevés az új óvodás. Nagy Judit intézményvezető szerint a hatcsoportos óvoda nyolc évvel ezelőtti átadásakor arra számítottak, hogy a szomszédos irodaházakban dolgozó szülők gyerekeivel telnek majd meg a csoportok. A Covid-járvány miatt azonban a tervezett négy irodaházból csak kettő épült fel. Az egyiket be sem fejezték, a másiknak nagyjából az egyharmadát használják, a home office terjedésével pedig tovább csökkent az irodák iránti igény.
Az intézményvezető úgy tudja, hogy a szomszédos telken lakóházak épülhetnek, a félkész irodaépületből pedig fiatal pároknak és kisgyermekes családoknak szánt „fecskeház” lehet. A beruházás egyelőre csak terv. Csoportbezárás most nem fenyegeti az óvodát, de már toboroz: idén tavasz mellett ősszel is tartott nyílt játszódélelőttöt, plakátokat helyezett ki, és az önkormányzat közösségi oldalán is kampány indult.
Országosan is csökken az óvodások száma
A KSH adatai szerint a 2025/2026-os nevelési évben közel 325 ezer gyerek járt óvodába, az idei tanévkezdéskor pedig alig 320 ezer. A több mint ötezres csökkenés fő oka, hogy Európa többi részéhez hasonlóan Magyarországon is egyre kevesebb gyerek születik. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egy interjúban arra figyelmeztetett, hogy a jövőben óvoda-összevonási és iskolabezárási hullám jöhet.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításahogyan próbáltak befolyásolni?
THALT© Manipuláció Elemzés
Narratíva és cél
A Demokrata cikke két ellentétes folyamatot állít szembe: a kiürülő belvárost és a zsúfolt agglomerációt. Az anekdoták a pedagógusokkal szembeni szülői sérelmeket helyezik előtérbe, a végkicsengés pedig vészjósló.
Nyelvi eszközök
A narrátor erősen értékelő kifejezéseket használ, például „rohamtempóban fogyni kezdtek”, „egekbe szökő ingatlanárak” és „a törvényt sajátos módon értelmező pedagógusok”. A „kongatják a vészharangot” fordulat egyetlen szakszervezeti vélemény alapján általánosít.
Forráskezelés
Névtelen szülők panaszai szerepelnek a cikkben, az érintett óvodák vagy fenntartók azonban nem kaptak lehetőséget a válaszra. A jogászokra és pszichológusokra csak általánosságban hivatkozik a lap, néven nevezett szakértő nélkül. Statisztikai forrásként a BP Városfejlesztési Műhely és a KSH szerepel.
Hiányzó kontextus
A szöveg nem magyarázza meg, miért alacsonyabb a Pest vármegyei átlagos kihasználtság, ha a megyében általános a túlzsúfoltság. Az is kimarad, hogy a fenntartó önkormányzatok milyen intézkedéseket terveznek. Arra sincs adat, hogy a hazaküldés mennyire elterjedt gyakorlat.
Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!
BeállítomTHALT© jelölések
Amit az elemzés a cikk szövegében megjelölt.