A TASZ és 14 civil szervezet az önazonossági törvény módosítását kéri az igazságügyi minisztertől

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény, közismertebb nevén az önazonossági törvény, lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok rendeletben szabjanak feltételeket a betelepülésnek. Eddig több mint 240 település élt ezzel a lehetőséggel. Az előző, Orbán Viktor vezette kormány a jogszabályt elsősorban azzal indokolta, hogy korlátozni kell az agglomerációk túlnépesedését. Civil és jogvédő szervezetek viszont már a tervezet szakaszában arra figyelmeztettek, hogy a szabályozást diszkriminatív célokra is fel lehet használni. A Közép-európai Egyetem (CEU) két hallgatójának szakdolgozata most arra jutott, hogy a települések jelentős része romaellenes indíttatásból szigorított.

Magyar Péter  2025 júliusában a zalaegerszegi országjárásán azt ígérte, hogy kormányváltás esetén az önazonossági törvény lesz az egyik jogszabály, amelyet visszavonnak. A TISZA áprilisi választási győzelme óta azonban a törvény és a helyi rendeletek is hatályban maradtak, ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azt kéri a kormánytól, hogy helyezze hatályon kívül őket.

Mivel indokolták a rendeleteket a képviselő-testületek

Horányi Hanna Zelma, a CEU nacionalizmus tanulmányok mesterszakos hallgatója azt vizsgálta, mivel indokolták a településeken a rendeletek szükségességét, és hogyan írták le azokat, akiket nem akartak a településen látni. A polgármesterek többsége nem vállalt interjút, ezért a kutató a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit kereste meg. Nagyjából száz nyilvánosan elérhető jegyzőkönyvet talált, ezeket szisztematikusan elemezte.

Horányi szerint az érvelések településenként eltértek, de főleg a kisebb falvakban visszatérő indok volt, hogy a lakók nem akarnak együtt élni bűnözőkkel vagy olyanokkal, akik szerintük csak kihasználják a szociális ellátórendszert. Gyakran elhangzott az is, hogy egyes emberek „problémás” életvitelük miatt nem érdemlik meg, hogy a közösséghez tartozzanak. Közvetlenül a romákra a kutató szerint csak ritkán utaltak, a velük kapcsolatos sztereotípiák viszont rendszeresen előkerültek: ilyen volt a „nagycsaládos”, a „gyökértelen”, a „vándorló életvitelt élő” emberek vagy a „bűnöző családok” emlegetése. A rendeletek közel felében a büntetlen előélet, illetve a biztosítási vagy munkaviszony is feltétel volt. A TASZ és más jogvédők szerint ezek diszkriminatív feltételek, holott maga a törvény is tiltja a diszkriminatív alkalmazást.

A kutató szerint a jegyzőkönyvekben gyakran szerepelt a drogterjesztők és a droghasználók elleni védekezés is. Ezt azonban úgy próbálták elérni, hogy kizárták azokat, akiknek nincs érettségijük vagy rendszeres jövedelmük. Horányi ezt látszatmegoldásnak tartja, mert szerinte így a probléma valójában nem oldódik meg.

Hol fogadták el az önazonossági rendeleteket

Horányi azt is megvizsgálta, milyen települések hoztak ilyen rendeletet. Kiderült, hogy a rendeletek fele nem Budapest vagy a Balaton zsúfolt környékén, hanem Borsodban, Nógrádban, Hevesben és Szabolcsban született. A települések 90 százaléka község vagy annál kisebb, és ezek 60 százalékában az elmúlt öt évben csökkent a népesség. A kutató szerint a szegényebb vidékeken a lecsúszástól tartó lakóknak megnyugtató üzenet lehet, hogy van náluk is kiszolgáltatottabb csoport, amelyet el lehet távolítani. Így a rendeletek szerinte egymással szembe fordítják a kiszolgáltatott csoportokat.

Pilis példája

Barta Regina, aki azóta végzett a CEU szociológia és szociális antropológia tanszékén, egyetlen településen, a 12 ezer lakosú, Pest megyei Pilisen vizsgálta, mit gondolnak a helyiek a rendeletről. A pilisi rendelet 2025. szeptember 1-jén lépett hatályba, a város polgármesterének kezdeményezésére. A szabályok szerint nem kaphat lakcímet, aki nem beszél magyarul vagy büntetett előéletű, és az sem, akinek nincs legalább egyéves folyamatos társadalombiztosítási vagy munkaviszonya, illetve nem tudja igazolni, hogy rendszeres jövedelme eléri a minimálbért.

Barta főként a többségi társadalomhoz tartozó lakosokkal készített interjúkat. Elmondása szerint érezhető feszültség van köztük és a helyi, főként gábor cigány közösség között: a város problémái szerinte strukturálisak, a lakók mégis a romákat okolják a közbiztonság romlásáért. Az interjúalanyok jellemzően üdvözölték a rendeletet. Egy roma lakos ugyanakkor arról beszélt, hogy a rendelet bevezetése és a polgármester kijelentései óta a helyiek felhatalmazva érzik magukat, hogy a romák ellen forduljanak. Barta következtetése az, hogy a szabályozás intézményesítheti a szimbolikus határokat, és ezzel mélyítheti a társadalmi szakadékokat.

Kutatások és a TASZ javaslata

A két szakdolgozat konzulense Váradi Luca és Kóczé Angéla, a CEU docensei voltak. Kóczé egy tanulmányában azt írta, hogy az „örökség” és a „közösségi értékek védelmének” hivatkozása mögött helyi szinten a faji kirekesztés válik elfogadottá. Simonovits Bori, Simonovits Gábor, Váradi Luca és Biszák Otília egy felmérésben azt vizsgálta, mennyire tartja elfogadhatónak a társadalom, ha egy polgármester rendelettel akadályozza meg, hogy roma családok költözzenek a településre. Az eredmények szerint a válaszadók egy része legalább részben elfogadhatónak tartja az ilyen fellépést.

A TASZ szerint a rendeletek közvetlen és közvetett diszkriminációt valósítanak meg, és sértik a magánszférát, a szabad mozgáshoz való jogot és a tulajdonjogot. A szervezet ezért javasolta Görög Márta igazságügyi miniszternek, hogy módosítsák az önazonossági törvényt és az Alaptörvény erre vonatkozó részét. Álláspontjuk szerint a jogszabály kirekesztő helyi szabályozási hullámot indított el, és a rendeletek azért jogsértők, mert nem a közösség védelmét, hanem az egyének személyi státuszát célozzák. A javaslatot 14 másik civil szervezet is aláírta. A minisztérium azt ígérte, hogy komolyan veszi a felvetéseket.