OkosHír: Nemcsak a politikai döntéshozóknak, hanem az államot megkárosító szerződéseket előkészítő jogászoknak és tanácsadóknak is viselniük kell a felelősséget Melléthei-Barna Márton szerint. A TISZA Párt parlamenti bizottsági alelnöke nyilvánossá tenné a közpénzes ügyvédi megbízásokat és jogvéleményeket, a bíróságoktól pedig a büntetőjogi határok kimunkálását várja.

A korábbi kormányzati ciklusokban lebonyolított koncessziós eljárások, indokolatlan cégfúziók és túlárazott megbízások hátterében magasan képzett szakemberek munkája állt, akik pontosan tisztában voltak tevékenységük következményeivel. Melléthei-Barna Márton, az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága, valamint Törvényalkotási Bizottsága tiszás alelnöke egy nyilvános esszében fejtette ki, hogy a közvagyon magánkezekbe juttatása nem valósulhatott volna meg felkészült jogászok, adótanácsadók és könyvvizsgálók közreműködése nélkül. A korábban maga is ügyvédként dolgozó politikus szerint ezek a szakemberek nem hivatkozhatnak csupán megbízóik érdekeire, hiszen magas szintű felkészültségük révén látniuk kellett a jogügyletek valódi természetét.

Az alelnök érvelése alapján az állami forrásokat megcsapoló konstrukciók kidolgozása közvetlenül sérti a magyar ügyvédi esküt, amely az Alaptörvény és az ország iránti hűséget követeli meg a szakma gyakorlóitól. Amennyiben egy eljáró ügyvéd tudata átfogja a csalárd célt, magatartása szembemegy az ügyvédi törvénnyel, így a fegyelmi felelősség mellett a büntetőjogi felelősségre vonás lehetősége is felvethető. Melléthei-Barna rámutatott arra a körülményre is, hogy az állami szervek megbízásából dolgozó jogi képviselők valódi ügyfele maga a magyar állam, nem pedig a mindenkori kormányzat vagy annak egyes tagjai; ebből következően az állami érdekkel ellentétes vagy magángyarapodást szolgáló megbízások teljesítését a szakembereknek kötelességük lett volna megtagadni.

A közpénzek védelme és az átláthatóság új szabályai

A minisztériumok és a háttérintézmények folyamatban lévő átvilágításai során számos aggályos ügylet jutott a vizsgálók tudomására, amelyekben a politikai döntéshozók mellett a szerződések jogi hátterét biztosító szakértők szerepe is vizsgálatot igényel. A képviselő ezért határozott intézkedéseket javasol a jövőbeli visszaélések megelőzésére: a közpénzből finanszírozott ügyvédi megbízások tényét, tárgyát és díjazását kötelezően nyilvánossá tenné, miközben bizonyos vitás esetekben magukat az elkészült jogvéleményeket is megismerhetővé tenné a nyilvánosság számára. Utóbbi lépéssel egyértelműen kiderülne, hogy a döntéshozó a felmerülő kockázatok ellenére cselekedett-e, vagy a jogi tanácsadó adott szakmailag téves iránymutatást.

Hirdetés

A javaslatcsomag részeként az ügyvédi irodák pénzügyi beszámolóit is a gazdasági társaságokhoz hasonlóan teljes körűen hozzáférhetővé tenné a közvélemény számára. Melléthei-Barna álláspontja szerint a bíróságok feladata lesz, hogy a gyakorlatban határozzák meg a polgári és büntetőjogi felelősség pontos határait, megakadályozva, hogy a döntéshozók a jövőben olyan szakértői segítséget találjanak, amellyel kijátszhatók a közpénzek védelmét szolgáló garanciák.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél A szemlézett írás célja a kormánypárti parlamenti alelnök politikai és jogi koncepciójának bemutatása, amely a korábbi rendszer gazdasági visszaélései mögött álló szakértői hátország felelősségre vonását sürgeti. A tudósítás azt a narratívát erősíti, hogy a közpénzek magánkézbe juttatása nem csupán politikai döntések következménye volt, hanem a közreműködő ügyvédek és tanácsadók tudatos, morálisan és büntetőjogilag is elítélendő közreműködésével ment végbe.
Nyelvi eszközök Bár a cikk alapvetően egy véleménycikket foglal össze, a szerző távolságtartás nélkül emeli át a politikus megbélyegző metaforáit. A szövegben megjelenik a jogi megoldások „lepapírozóiról” szóló pejoratív fordulat, az állami beruházásokat „gigantikus közpénzszivattyú” szerkezetként leíró, erős érzelmi töltetű kép, valamint a szakembereket bűnrészességgel vádló „kollaboráns jogászok” kifejezés, amely bírósági ítéletek hiányában is megelőlegezi a jogi bűnösséget.
Forráskezelés A tudósítás egyetlen forrásra támaszkodik, kizárólag Melléthei-Barna Márton Válasz Online-on megjelent publicisztikáját ismerteti. A lap nem kérte ki a Magyar Ügyvédi Kamara álláspontját, és nem szólaltat meg független jogi vagy könyvvizsgálói szakértőket sem, akik árnyalhatnák a szakmai felelősség határait vagy a felvetett nyilvánossági szabályok alkotmányossági kockázatait.
Hiányzó kontextus A beszámoló nem tér ki az ügyvédi titoktartás és a megbízói érdekvédelem jogállami garanciáira, valamint arra a kérdésre, hogy a jogvélemények kötelező közzététele milyen hatást gyakorolna a védői és tanácsadói hivatás autonómiájára. Szintén kimarad az a tény, hogy a hatályos büntető törvénykönyv hivatali visszaélésre és bűnsegédletre vonatkozó passzusai már jelenleg is lehetőséget biztosítanak a bűncselekményben aktívan közreműködő jogászok elszámoltatására.

(Forrás: 444.hu)