OkosHír: Baka András köztársasági elnök a pályafutása során több országos visszhangot kiváltó bűnügyben vádhatósági feladatokat ellátó Fejes Péter nyugalmazott főügyészhelyettest jelölte a legfőbb ügyészi tisztségre. A jelölésre azt követően került sor, hogy az Országgyűlés kormánypárti többsége nem szavazta meg az államfő előző jelöltjét. Fejes korábban vezette a Marian Cozma meggyilkolása miatt indult eljárást, valamint képviselte a vádat a vörösiszap-katasztrófa felelősei elleni büntetőperben is.

A jogi diplomáját Pécsett megszerző Fejes Péter 1988-ban kezdte ügyészi pályáját, majd a Vas Megyei Főügyészségen csoportvezetőként és szóvivőként vált ismertté, miközben büntetőjogi feladatai mellett sportjoggal és egyetemi oktatással is foglalkozott. Vezetői kinevezését 2008-ban kapta meg a Veszprém Megyei Főügyészség élére, ahonnan négy évvel később indoklás nélküli felmentéssel távozott, majd a Győri Fellebbviteli Főügyészségen és a Vas Vármegyei Főügyészségen dolgozott egészen 2025-ös nyugdíjba vonulásáig. Szakmai hitvallásában a munka iránti alázatot és az alaposságot jelölte meg alapértékként, kiemelve, hogy praxisában nem akadt olyan ügy, amelyben jogerősen elítélt személyt utólag mentettek volna fel.

Kiemelt bűnügyek a tárgyalóteremben

Pályafutásának első, széles körben vitatott ügye az 1998-as körmendi gyermekgyilkosság volt, amelynek megismételt tárgyalásán, 2001-ben képviselte a vádat, elérve a vádlott 13 éves szabadságvesztésre ítélését. Később megyei főügyészként irányította a nyomozást az MKB Veszprém román kézilabdázója, Marian Cozma 2009-es meggyilkolása után, ahol a hatóságok három személy ellen emberölés, további huszonhét vádlott ellen pedig csoportos garázdaság miatt emeltek vádat. Az ügyészségi munka összetettségét érzékeltetve Fejes korábban úgy nyilatkozott, hogy a több tízezer oldalas akták átlátása és feldolgozása folyamatos szakmai tanulást igényel.

Hivatali idejének legsúlyosabb eseménye a 2010. októberi vörösiszap-katasztrófa volt, amelyben tíz ember vesztette életét, és több mint kétszázan megsérültek az átszakadt ajkai tározó miatt. A szerencsétlenség felelősei ellen indított eljárásban a volt főügyész 2012-ben több mint három órán át ismertette a 91 oldalas vádiratot, amely a teljes cégvezetést vád alá helyezte a vezérigazgatótól a környezetvédelmi felelősig. Miután az elsőfokú felmentő ítéletet az ügyészség fellebbezésére a táblabíróság hatályon kívül helyezte, a megismételt eljárásban szintén Fejes képviselte a vádat, amely végül három vádlott letöltendő börtönbüntetésével zárult 2019-ben.

Hirdetés

Hivatali konfliktusok és a jelölés háttere

Szakmai pályáját többször kísérték belső konfliktusok, amelyek közül az első még 2001-ben történt, amikor az Ügyészek Országos Egyesületének alelnökeként lemondott tisztségéről, miután a szervezet függetlenségvédelmi nyilatkozatát aláíró elnökét felmentették vezetői posztjáról. Évekkel később, a vörösiszapper vádemelése idején Polt Péter legfőbb ügyész azonnali hatállyal és indoklás nélkül mentette fel veszprémi főügyészi pozíciójából, aminek hátterében Baka András szerint bizalomvesztés állt. A korabeli nyomozati szakaszt mindeközben jelentős politikai és kormányzati elvárások kísérték a felelősök felelősségre vonásával kapcsolatban.

Baka András azért kényszerült új jelölt állítására, mert korábbi választottját, Szathmáry Zoltánt a parlamenti TISZA-frakció nem támogatta a szavazáson. A kormánypárti képviselők elutasítását sajtóhírek szerint az indokolta, hogy Szathmáry testvére érintett volt az elhíresült aranykonvoj-ügyben mint hatósági intézkedést végrehajtó vezető, ami elfogadhatatlanná tette személyét a többség számára.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél A cikk Fejes Pétert kompromisszumoktól mentes, politikai nyomásnak ellenálló szakmai tekintélyként pozicionálja, akinek korábbi félreállítása a függetlenségének közvetett bizonyítéka. A bemutatás célja a jelölt alkalmasságának legitimálása a legfőbb ügyészi posztra egy meghiúsult korábbi jelölést követően.
Nyelvi eszközök A tudósítás a jelölt szakmai elhivatottságát nyomatékosítja, amikor idézi, hogy számára „a hivatása tiszteletét, a munka iránti alázatot és az alaposságot” jelenti a legfőbb értéket. A 2012-es felmentés körülményeit ugyanakkor érzelmileg terhelt narratívába illeszti, azt állítva, hogy a hatóságokra nehezedő „erős politikai nyomásról volt szó”, anélkül, hogy ezt az összefüggést konkrét vizsgálati bizonyítékokkal alátámasztaná.
Forráskezelés A szerző korábbi sajtóinterjúkat, archív bírósági eseményeket és a köztársasági elnök hétfői sajtótájékoztatóját idézi fel. Nem szólalnak meg ugyanakkor a korábbi hivatali döntéshozók, így Polt Péter vagy az akkori legfőbb ügyészségi vezetés sem kapott lehetőséget a felmentés okainak tisztázására.
Hiányzó kontextus A szöveg nem részletezi a Tánczos Gábor-ügyben a mai napig fennálló súlyos szakmai és kriminalisztikai kételyeket, amelyek a vádhatóság akkori munkáját érték. Emellett az aranykonvoj-ügy jogi és politikai hátteréről, valamint Szathmáry testvérének pontos eljárási szerepéről is csak felületes, kontextus nélküli utalás szerepel.

(Forrás: telex.hu)