A 2021-ben létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványok, közismert nevükön a kekvák rendszere éveken át a hazai felsőoktatás és vagyonkezelés meghatározó kereteként működött. A korábbi kormánypártok által kiépített modell célja az intézményi autonómia megteremtése mellett a döntési pozíciók hosszú távú rögzítése volt. A parlamenti erőviszonyok átrendeződését követően azonban az új parlamenti többség az alaptörvény módosításával felszámolta ezt a modellt, így a korábban átadott vagyontömeg ismét a központi költségvetés és az állami szervek közvetlen felügyelete alá került.
A visszakerülő vagyonelemek között nagy értékű ingatlanok, stratégiai céges részesedések és komplett egyetemi infrastruktúrák találhatók, amelyek összértéke eléri a több ezer milliárd forintot. Az intézkedés nyomán a minisztériumok és háttérintézmények vették át a vagyonkezelői feladatokat, miközben folyamatban van az egyes vagyonelemek pontos szétosztása a különböző állami szervezetek között. Az átszervezés olyan intézményeket is érint, amelyeket az előző kabinet magánalapítványokból és politikai holdudvarból vont be a közfeladatot ellátó alapítványi struktúrába.
A döntés nyomán az államigazgatásnak nemcsak a visszavett vagyonelemek közvetlen működtetéséről kell gondoskodnia, hanem arról is, hogy a felsőoktatási intézmények zökkenőmentesen folytathassák a tanévet. A vagyonkezelői jogok visszaszállása miatt több korábbi kuratórium működése jogutód nélkül szűnt meg, ami az érintett szervezeteknél azonnali vezetői és szervezeti átalakításokat tesz szükségessé.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása