OkosHír: Nem teszi lehetővé a kisadózó vállalkozások tételes adójának választását az ügyvédek számára a Pénzügyminisztérium új törvénytervezete, ami ellen a Magyar Ügyvédi Kamara élesen tiltakozik. A szakmai szervezet hiába dolgozott ki saját kodifikációs javaslatot a tárca korábbi felkérésére, a kormányzat válasz nélkül hagyta a kezdeményezést. A kamara most a parlamenti képviselőként dolgozó kollégáitól várja a módosító indítványok benyújtását.

A jogásztársadalomban heves vitát váltott ki a készülő adócsomag, miután kiderült, hogy a szaktárca javaslata továbbra sem engedné vissza az ügyvédeket az egyszerűsített adózási formába. A Magyar Ügyvédi Kamara közleménye szerint korábban informális egyeztetést folytattak a Pénzügyminisztériummal, amelynek során maga a minisztérium biztatta a hivatásrendet és a Budapesti Ügyvédi Kamarát saját koncepció kidolgozására. A felkérés nyomán egy adójogászokból álló munkacsoport július végére részletes törvénymódosító csomagot tett le az asztalra, amelyet a szakmai testület elnöksége egyhangú szavazással hagyott jóvá.

Bár a szakmai javaslatot határidőre eljuttatták a tárcához, a hivatásrend semmilyen hivatalos visszajelzést vagy észrevételt nem kapott a tervezetre. A kamara vezetése éppen ezért tartja váratlannak a nyilvánosságra hozott tervezetet, amely változatlanul kirekeszti az ügyvédi tevékenységet végzőket a kisadózás lehetőségéből. A testület ezért arra szólította fel az Országgyűlésben helyet foglaló, kamarai tagságukat jelenleg szüneteltető ügyvédeket, hogy a parlamenti vitában önálló módosító javaslatokkal képviseljék a szakma érdekeit.

Hirdetés

Eközben Kármán András pénzügyminiszter egy szakmai háttérbeszélgetésen az átfogó adóreform szükségességét hangsúlyozta, kifejtve, hogy az érvényben lévő struktúra aránytalanul terheli az alacsonyabb keresetűeket. A tárcavezető magyarázata szerint az egykulcsos személyi jövedelemadó, az alacsony társasági nyereségadó és a megtakarítások kedvezményes kezelése a vagyonosabb rétegeknek kedvez, míg a magas forgalmi és jövedéki adók a szegényebb háztartásokat sújtják leginkább. A fórumon elhangzottak alapján a kormány a 2022 nyarán bevezetett, széles körű elégedetlenséget kiváltó korábbi kata-szigorítások korrekciójára készül, ám az ügyvédi kar visszaintegrálása a jelek szerint nem szerepel a kabinet elképzelései között.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél A tudósítás kettős célt szolgál: egyrészt megjeleníti a Magyar Ügyvédi Kamara csalódottságát a kimaradás miatt, másrészt a pénzügyi tárca szemszögéből igyekszik morálisan megalapozni az adórendszer átalakításának szükségességét a korábbi intézkedésekkel szemben.
Nyelvi eszközök A szerző a tárgyilagos beszámoló határait átlépve nyíltan minősít, amikor a korábbi szabályozás módosítását „huszárvágással” végrehajtott döntésként írja le, amelyet a „legtöbb embert felbőszítő, magyarázat nélküli” intézkedésnek bélyegez. Emellett a kamara közleményéből átvett „komoly felzúdulást és felháborodást” kifejezést sem idézetként vagy véleményként, hanem objektív tényként közvetíti.
Forráskezelés A beszámoló kizárólag a kamarai sajtóanyagból és a miniszteri háttérbeszélgetésen elhangzottakból tájékozódik. Nem szólalnak meg a Pénzügyminisztérium kodifikátorai arról, hogy szakmai szempontból miért nem fogadták be az ügyvédek beadványát, és független adószakértő sem értékeli a tervezetet.
Hiányzó kontextus Nem derül ki az anyagból, hogy a jogalkotó milyen elvi vagy gazdaságfehérítési indokok alapján zárja ki a szellemi szabadfoglalkozásúakat a kisadózásból. Ugyancsak hiányoznak a becslések arról, hogy mekkora adóbevétel-kiesést okozna a költségvetésnek, ha az ügyvédek visszakapnák a tételes adózás lehetőségét.

(Forrás: telex.hu)