Késik az alkotmányozó testület felállítása, de a Miniszterelnökség szerint ősszel indul a munka
Kovács Krisztián· 3 perc olvasás
Kép: Szakáts Réka/Okoshír
OkosHír: Bár a korábban jelzett szeptemberi határidőre nem állt fel az alkotmányozásért felelős grémium, a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint még az ősz folyamán megkezdődik a munka. A folyamatba a parlamenti és szakmai szervezeteken túl az ellenzéki pártokat, valamint a lakosságot is bevonják személyes és online formában.
A Miniszterelnökség sajtóosztályának tájékoztatása szerint a pontos feladatmegosztás kidolgozása jelenleg is zajlik, az alkotmányozási folyamat azonban több állami, parlamenti, szakmai és társadalmi szereplő együttműködésére épül majd. Noha a kormányfői ígéretek korábban arról szóltak, hogy már szeptemberben összeállhat a grémium, a testület felállítása késedelmet szenvedett, így a kabinet most őszi kezdéssel számol. A kormányzat szándékai szerint a tervezetet a társadalmi vita lezárultával népszavazásra bocsátják, hogy a választók közvetlenül erősíthessék meg az új alaptörvényt.
Hirdetés
Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt frakcióvezető-helyettese korábban világossá tette, hogy a jogalkotási prioritások között az alkotmányozást követően másfél-két éven belül új választási törvény megalkotása szerepel. A tudósításokban kiemelt figyelmet kapott az időzítés, mivel a Miniszterelnökség több sajtómegkeresésre sem közölt még pontos menetrendet a társadalmi egyeztetés kezdetéről. A kabinet ugyanakkor megerősítette, hogy az eljárás során többféle személyes és online felületet nyújtanak az állampolgároknak és az ellenzéki formációknak a vitában való részvételre.
Narratíva és cél A híranyag célja a kormányzati ígéretek és a valóság közötti különbségek számonkérése, rámutatva arra, hogy az új alaptörvény kidolgozásának korábban beharangozott ütemezése nem teljesült a megadott határidőre.
Nyelvi eszközök A tudósítás nyelvezete többnyire tárgyilagos, ugyanakkor a szerző nyílt véleménynyilvánítást enged meg magának, amikor kijelenti, hogy „A felvetés azért is jogos”, ezzel feladva a semleges riporteri távolságtartást. A kormányzati ígéreteket az intézmény szóhasználatát idézve mutatja be, rögzítve, hogy „többféle személyes és online részvételi lehetőséget” kívánnak biztosítani.
Forráskezelés A beszámoló a Miniszterelnökség írásos válaszaira, korábbi kormányfői nyilatkozatokra, valamint a kormánypárti frakcióvezető-helyettes megszólalására épül, miközben kiemeli, hogy a saját kérdéseire nem kapott közvetlen választ a szerkesztőség. Ellenzéki vagy független alkotmányjogi szakértők álláspontja nem kapott helyet a szövegben.
Hiányzó kontextus Nem derül ki az írásból, hogy milyen konkrét szakmai szervezetekkel és ellenzéki pártokkal tervezik a konzultációt, ahogyan az alkotmányozás pontos jogi és közjogi akadályairól vagy a grémium összetételének tervezett arányairól sem esik szó.
