A párizsi ügyészség kiadná Magyarországnak a budapesti támadásokkal vádolt Zaid Altayebet
Kovács Krisztián· 4 perc olvasás
Kép: Itt az idő/Facebook
OkosHír: Helyt adott a magyar hatóságok kiadatási kérelmének a párizsi ügyészség, amely indítványozta a 2023 februári budapesti erőszakos bűncselekményekkel vádolt, Franciaországban menedékjogot élvező Zaid Altayeb átadását. A vádhatóság álláspontja szerint az elmúlt időszakban megerősödött a magyar igazságszolgáltatás függetlensége, a védőügyvéd viszont vitatja a tisztességes eljárás garanciáit. A fellebbviteli bíróság illetékes tanácsa 2026. november 25-én hoz végleges döntést a kiadatásról.
Hivatalosan is kezdeményezte a párizsi ügyészség a 23 éves szír antifasiszta aktivista kiadását Magyarországnak az európai elfogatóparancs ügyében tartott záró meghallgatáson, miután a vádhatóság megítélése szerint elegendő garancia áll rendelkezésre a magyar eljárás lefolytatásához. A francia hatóságok által menedékstátuszban részesített férfit azzal vádolják, hogy társaival együtt súlyos sérüléseket okozó támadásokat hajtott végre feltételezett szélsőjobboldali résztvevők ellen a 2023. februári budapesti események során.
A védelmet ellátó Laurent Pasquet-Marinacce élesen ellenezte a kiadatást, hangsúlyozva, hogy álláspontja szerint a tisztességtelen eljárás veszélye továbbra is fennáll Magyarországon. Az ügyvéd felidézte a Fővárosi Ítélőtábla közelmúltbeli határozatát, amellyel a német állampolgárságú Maja T. büntetését jogerősen hét évre mérsékelték, egyúttal a fogvatartási körülményeket és a bírósági bilincshasználatot embertelen bánásmódnak minősítette.
Hirdetés
A jelenleg szabadlábon védekező Zaid Altayeb a tárgyaláson arra hívta fel a figyelmet, hogy a börtönviszonyok és az intézményrendszer változásai lassan érvényesülnek a gyakorlatban, ami szír származású menedékesként különösen kiszolgáltatott helyzetbe hozná őt. A párizsi bíróság korábban nem minden esetben engedélyezte a magyarországi kiadatást, hiszen 2025 tavaszán a börtönviszonyokra hivatkozva elutasította a Rexhino Abazaj elleni magyar kérelmet, mielőtt az aktivistát végül Németországnak adták volna át.
Narratíva és cél A hírügynökségi alapú beszámoló célja a kiadatási eljárás legújabb fordulatának bemutatása, érzékeltetve a francia vádhatóság és a védelem közötti jogi, illetve politikai feszültséget. A szöveg a bírói függetlenség megítélésének változását helyezi a középpontba.
Nyelvi eszközök A tudósítás nyelvezete nagyrészt semleges és tárgyilagos, a szerző tartózkodik a minősítő jelzőktől. Az érzelmi és kritikai hangsúlyok kizárólag a védőügyvéd idézett megnyilvánulásaiban jelennek meg, aki védencét mint „metodikus módon felépített ideális bűnös” mutatta be, a magyarországi intézményi állapotokat pedig úgy jellemezte, hogy „a kormányváltás nem törli el a 15 évnyi rombolást”.
Forráskezelés A hír kiegyensúlyozottan ismerteti a francia ügyészség és a terhelt jogi képviselőjének álláspontját, valamint magának a vádlottnak a nyilatkozatát is. Nem szólalnak meg ugyanakkor a magyar igazságügyi szervek vagy a sértettek képviselői, a jogi helyzetértékelés így kizárólag a párizsi tárgyalóteremben elhangzottakra korlátozódik.
Hiányzó kontextus A cikk megemlíti a 2023 februári utcai összetűzéseket, de nem fejti ki a bűncselekmények konkrét minősítését, a bizonyítékok jellegét, sem pedig a magyar büntetés-végrehajtás által azóta bevezetett eljárásrendi változtatások részleteit.
