Az Egyensúly Intézet rendezvényén bemutatott szakpolitikai javaslatcsomag a magyar lakosság egészségi állapotának legfőbb kockázataira figyelmeztet. Boros Tamás, az intézet igazgatója nyitóbeszédében rámutatott arra, hogy évente 17 ezer ember veszíti életét megelőzhető betegségek következtében, miközben mintegy 900 ezer honfitársunk él állandó háziorvos nélkül. A légszennyezettséghez köthetően mintegy 10 ezer haláleset történik egy évben, az öngyilkossági rátát tekintve pedig az Európai Unió harmadik legrosszabb helyén áll az ország. A konferencián Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter bejelentette: a kormányzat a jövő héten elindítja az egységes betegelégedettségi platformot.
Életmódváltás és prevenció a kórházi kezelések után
Bár az akut ellátás terén komoly eredményeket tud felmutatni a hazai ellátórendszer, a hosszú távú rehabilitáció hatékonysága továbbra is jelentősen elmarad a kívánatostól. Aradi Dániel kardiológus főorvos, a Balatonfüredi Állami Szívkórház orvosigazgatója kifejtette, hogy a szívkatéterezés terén huszonegy centrummal teljes országos lefedettség működik, és a beavatkozás optimális esetben fél óra alatt elvégezhető. Az egyéves halálozási arány ennek ellenére tíz százalékkal magasabb a svéd adatokhoz képest, ami elsősorban a gyógyszerszedési fegyelem lazulására és az életmódváltás elmaradására vezethető vissza. Orosz Éva, az ELTE professor emeritusa a panelbeszélgetés során a külföldi mintákra hívta fel a figyelmet, megemlítve például Spanyolországot, ahol dedikált kardiológiai koordinátorok segítik a háziorvosok és a szakorvosok közötti együttműködést.
A prevenció hatékonyságának növeléséhez elengedhetetlen a lakossági szemléletformálás és az egészségtudatosság kora gyermekkori megalapozása. Horváth Kitti, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a páciensek gyakran kizárólag a tünetek azonnali megszüntetését várják az orvostól, miközben a mindennapokban keveset tesznek saját egészségük megőrzéséért. A főtitkár szerint míg az élsportra jelentős források jutottak, a tömegsport háttérbe szorult, ráadásul már az óvodás korosztályban komoly népegészségügyi gondot jelent a helytelen táplálkozás és az energiaitalok fogyasztása.
Átalakuló alapellátás és visszaeső daganatszűrések
Darvai László alapellátásért felelős helyettes államtitkár megerősítette, hogy a lakossági egészségértés szintje rendkívül alacsony, a megelőzés feladatát pedig nem lehet kizárólag az egészségügyi ellátórendszerre terhelni. Az államtitkárság tervei között egy olyan integrált szociális és egészségügyi központ létrehozása szerepel, ahol a családorvosok, a mentálhigiénés szakemberek, a dietetikusok és a gyógytornászok a helyi védőnői hálózattal szorosan együttműködve látják el a betegeket. Eközben Vokó Zoltán népegészségügyért felelős államtitkár arra figyelmeztetett, hogy a daganatos szűréseken való részvételi hajlandóság folyamatosan romlik, ezen a digitális tájékoztatási csatornák bővítésével és rugalmasabb időpontfoglalási rendszerekkel igyekeznek javítani, miközben az ágazati adatok minőségének javítása is sürgető feladat.
Magán- és közellátás: rendezetlen betegutak és emelkedő árak
A párhuzamos rendszerek kihívásait vizsgálva Váradi Péter, a Prémium Egészségpénztár vezető stratégiai tanácsadója ismertette, hogy a járóbeteg-ellátás mintegy 20 százaléka jelenleg a magánszektorban történik, a 18–29 éves korosztályban pedig eléri a 49 százalékot. A magánrendelők népszerűségét a gyorsabb bejutás és a hosszabb vizitidő indokolja, ugyanakkor a díjak dinamikus drágulása miatt egyre szélesebb rétegek szorulnak ki a fizetős szolgáltatásokból, miközben az ellátás ár-érték aránya is romlik.
A konferencia záró szakaszában a szakértők a köz- és a magánellátás közötti átmenet anomáliáit taglalták. Kósa István docens, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője szerint az egészségbiztosítás lényege a megbetegedések okozta anyagi katasztrófa elhárítása. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara Szakmai Hivatalának vezetője úgy vélte, szakmailag indokolt lenne, ha a magánellátásban megkezdett vizsgálatokat követően a betegeknek nem kellene újra a háziorvosi szintnél kezdeniük a folyamatot, sőt a közellátás orvosainak is jogot biztosítana bizonyos magánvizsgálatok elrendelésére. Ezzel szemben Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke kiemelte, hogy a magánúton készült leleteket az állami orvosok már ma is átveszik, míg Rékassy Balázs egészségügyi szakmenedzser arra figyelmeztetett, hogy az intézményes betegút-menedzsment hiánya miatt a páciensek jelenleg magukra vannak utalva a rendszerben.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása
