OkosHír: Hivatalos megtérülési kalkulációk nélkül döntött az előző kormányzat a több mint 500 milliárd forintos állami irodavásárlásokról a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő közérdekű adatigénylésre adott válasza szerint. A vagyonkezelő a számítások hiányát azzal magyarázta, hogy nem nyilvános határozatok alapján jártak el, és a beköltöző szervezetek egy része kívül esett a közvetlen hatáskörükön.

Nem végeztek konkrét megtérülési számításokat az előző kormány idején lebonyolított nagyszabású ingatlanügyletek előtt, amelyek keretében az állam több mint 500 milliárd forintért vásárolta meg a Zugló Városközpont, a Dürer Park és a Kopaszi-gát irodakomplexumait. Az adásvételeket lebonyolító Magyar Nemzeti Vagyonkezelő közérdekű adatigénylésre közölte, hogy a tranzakciókról nem nyilvános kormányhatározatok születtek, így döntés-előkészítő anyagok legfeljebb a minisztériumoknál keletkezhettek.

Az irodavásárlások megítélése azután került ismét a figyelem középpontjába, hogy az új kormány augusztusban elállt a hét épületből álló zuglói irodanegyed megvételétől, amelyre a korábbi vezetés bruttó 324 milliárd forintos szerződést kötött, és amelyből több mint 300 milliárd forintot még a tavaszi választás előtt kifizettek a beruházónak.

Eltérő álláspontok a dokumentumok létezéséről

A beruházások gazdasági indokoltságát a korábbi kabinet képviseletében Gulyás Gergely akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter 2024 augusztusában még az irodapiaci négyzetméterárakkal védte, hozzátéve, hogy a közpénzek kifizetésével összefüggő közadatok megismerhetők. Ezzel szemben később egy névtelenséget kérő, az előző kormányhoz köthető forrás azt állította, hogy két pénzügyi elemzés is készült az MNV-nél, ám a vagyonkezelő politikai okokból nem hajlandó ezeket nyilvánosságra hozni.

Hirdetés

A vagyonkezelő hivatalos válasza megcáfolta ezt a várakozást, közlésük szerint ugyanis nem végeztek ilyen számításokat, mivel a létesítményekbe olyan állami vállalatok – köztük a Magyar Posta és a MÁV – elhelyezését is tervezték, amelyek nem tartoznak a szervezet jogszabályi elhelyezési kötelezettségei közé. A vagyonkezelő rámutatott, hogy a Dürer Irodaházak esetében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, míg a zuglói és a Kopaszi-gáti beruházásoknál Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tárcája nyújtotta be az előterjesztéseket, így az esetleges költség-haszon elemzések felkutatása a nem nyilvános határozatok feloldásával kizárólag a minisztériumi dokumentumokból lehetséges.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél A tudósítás célja a korábbi kormányzati irodaprojektek gazdasági megalapozatlanságának bemutatása, nyomatékosítva, hogy több száz milliárd forintos közpénzkiadás mögül hiányoztak a transzparens megtérülési kalkulációk.
Nyelvi eszközök A lap publicisztikai és érzelmileg terhelt fordulatokat alkalmazott: a korábbi döntéshozókat a hivatalos megnevezés helyett az „Orbánék” kifejezéssel illette, a pénzügyi hatásokat pedig a hatásvadász „az állam inkább spórolt vagy inkább pazarolt” dichotómiával tálalta.
Forráskezelés A beszámoló a vagyonkezelő hivatalos válaszára és közérdekű adatigénylésre épít, ugyanakkor megszólaltat egy anonim, „az előző kormányhoz köthető” szereplőt is, akinek a vagyonkezelőt bíráló állítását a hivatalos válasz közvetlenül felülírta.
Hiányzó kontextus A cikk nem fejti ki a piaci bérleti díjak és a saját tulajdonú irodák hosszú távú üzemeltetési költségeinek akkori viszonyát, ahogyan arra sem tér ki, hogy a zuglói szerződéstől való elállás után milyen jogi vagy pénzügyi sors vár a már kifizetett több mint 300 milliárd forintra.

(Forrás: telex.hu)