Megtérülési számítások nélkül vett 500 milliárdért irodaházakat az előző kormány
Nem végeztek konkrét megtérülési számításokat az előző kormány idején lebonyolított nagyszabású ingatlanügyletek előtt, amelyek keretében az állam több mint 500 milliárd forintért vásárolta meg a Zugló Városközpont, a Dürer Park és a Kopaszi-gát irodakomplexumait. Az adásvételeket lebonyolító Magyar Nemzeti Vagyonkezelő közérdekű adatigénylésre közölte, hogy a tranzakciókról nem nyilvános kormányhatározatok születtek, így döntés-előkészítő anyagok legfeljebb a minisztériumoknál keletkezhettek.
Az irodavásárlások megítélése azután került ismét a figyelem középpontjába, hogy az új kormány augusztusban elállt a hét épületből álló zuglói irodanegyed megvételétől, amelyre a korábbi vezetés bruttó 324 milliárd forintos szerződést kötött, és amelyből több mint 300 milliárd forintot még a tavaszi választás előtt kifizettek a beruházónak.
Eltérő álláspontok a dokumentumok létezéséről
A beruházások gazdasági indokoltságát a korábbi kabinet képviseletében Gulyás Gergely akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter 2024 augusztusában még az irodapiaci négyzetméterárakkal védte, hozzátéve, hogy a közpénzek kifizetésével összefüggő közadatok megismerhetők. Ezzel szemben később egy névtelenséget kérő, az előző kormányhoz köthető forrás azt állította, hogy két pénzügyi elemzés is készült az MNV-nél, ám a vagyonkezelő politikai okokból nem hajlandó ezeket nyilvánosságra hozni.
A vagyonkezelő hivatalos válasza megcáfolta ezt a várakozást, közlésük szerint ugyanis nem végeztek ilyen számításokat, mivel a létesítményekbe olyan állami vállalatok – köztük a Magyar Posta és a MÁV – elhelyezését is tervezték, amelyek nem tartoznak a szervezet jogszabályi elhelyezési kötelezettségei közé. A vagyonkezelő rámutatott, hogy a Dürer Irodaházak esetében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, míg a zuglói és a Kopaszi-gáti beruházásoknál Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tárcája nyújtotta be az előterjesztéseket, így az esetleges költség-haszon elemzések felkutatása a nem nyilvános határozatok feloldásával kizárólag a minisztériumi dokumentumokból lehetséges.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításahogyan próbáltak befolyásolni?
THALT© Manipuláció Elemzés
Narratíva és cél
A tudósítás célja a korábbi kormányzati irodaprojektek gazdasági megalapozatlanságának bemutatása, nyomatékosítva, hogy több száz milliárd forintos közpénzkiadás mögül hiányoztak a transzparens megtérülési kalkulációk.
Nyelvi eszközök
A lap publicisztikai és érzelmileg terhelt fordulatokat alkalmazott: a korábbi döntéshozókat a hivatalos megnevezés helyett az „Orbánék” kifejezéssel illette, a pénzügyi hatásokat pedig a hatásvadász „az állam inkább spórolt vagy inkább pazarolt” dichotómiával tálalta.
Forráskezelés
A beszámoló a vagyonkezelő hivatalos válaszára és közérdekű adatigénylésre épít, ugyanakkor megszólaltat egy anonim, „az előző kormányhoz köthető” szereplőt is, akinek a vagyonkezelőt bíráló állítását a hivatalos válasz közvetlenül felülírta.
Hiányzó kontextus
A cikk nem fejti ki a piaci bérleti díjak és a saját tulajdonú irodák hosszú távú üzemeltetési költségeinek akkori viszonyát, ahogyan arra sem tér ki, hogy a zuglói szerződéstől való elállás után milyen jogi vagy pénzügyi sors vár a már kifizetett több mint 300 milliárd forintra.
Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!
BeállítomTHALT© jelölések
Amit az elemzés a cikk szövegében megjelölt.