Szijjártó Péter 16 alkalommal utazott Oroszországba a négy év alatt
Szakáts Réka· 3 perc olvasás
Kép: Szijjártó Péter/Facebook
OkosHír: A korábbi kormányzati ciklusban Szijjártó Péter volt külügyminiszter 342 hivatalos kiküldetésen vett részt, amelyek közül a legköltségesebb út 262 millió forintot tett ki. A tárca akkori vezetője a négy év során 16 alkalommal utazott Oroszországba, ami meghaladta az első számú gazdasági partnerhez, Németországhoz intézett látogatások számát.
A 2022 és 2026 közötti időszakban a külügyi tárcát vezető Szijjártó Péter összesen 342 egybefüggő kiküldetésen vett részt, amelyek során 468 állomást érintett a világ szuverén országainak közel felében. A hivatalos minisztériumi kimutatások szerint a politikus legköltségesebb útja 262 millió forintba került, miközben a közel ezerötszáz napos ciklusból mintegy 590 napot töltött külföldön. Bár a sűrű menetrend miatt a politikus gyakran a repülőgépen aludt, a minisztérium a négyéves időszakban összesen 512 millió forintot költött szállásokra, amelyből a volt miniszter személyes elszállásolása 53,9 millió forintot ért el.
Hirdetés
A diplomáciai utak területi eloszlása szerint a korábbi tárcavezető a négy év alatt 16 alkalommal repült Oroszországba, ami átlagosan három-négy havonta lebonyolított vizitet jelentett. Ugyanennyi látogatást tett az uniós miniszteri tanácskozásoknak helyet adó Luxemburgban is, az oroszországi utak száma azonban meghaladta a németországi látogatások gyakoriságát, annak ellenére, hogy Németország Magyarország legfontosabb gazdasági partnere. A közzétett összesítés kizárólag a közvetlen oroszországi utazásokat veszi számba, így nem tartalmazza azokat a harmadik országokban rendezett nemzetközi fórumokat, amelyeken a politikus az orosz vezetés tagjaival tárgyalt.
Narratíva és cél: A 24.hu cikkének elsődleges szándéka annak bemutatása, hogy a volt külügyminiszter hivatali prioritásai a hivatalos utazások száma alapján aránytalanul Oroszország felé tolódtak el a kulcsfontosságú nyugati és gazdasági partnerek rovására, miközben a kiemelkedő utazási költségekre is ráirányítja a figyelmet.
Nyelvi eszközök: A szerző nem szorítkozik a száraz statisztikák közlésére, hanem sugalmazó minősítésekkel tereli az olvasói értelmezést: az adatok bevezetésénél azt írja, hogy „szemet szúrhat” az orosz utak gyakorisága, a harmadik országos egyeztetések hiányát pedig a beszédes „bele se számolták” megjegyzéssel hangsúlyozza.
Forráskezelés: A híranyag kizárólag a minisztériumtól kiperelt vagy kikért adatsorokra épít, de sem az érintett volt külügyminisztert, sem a tárca egykori sajtóosztályát nem szólaltatja meg az utazási célpontok vagy a költségek hátterének indoklására.
Hiányzó kontextus: A lap nem tér ki a látogatások konkrét szakpolitikai indokaira, így az orosz-ukrán háború idején zajló energiabiztonsági, gázszállítási vagy atomerőművi tárgyalások szükségességére, amelyek a puszta számszerű látogatási adatokon túl érdemi magyarázatot adhatnának a diplomáciai utak irányára.
