Ugrás a tartalomra
Környezet Kép: Google Maps

650 tonna rákkeltő azbeszthulladék elszállítását írta elő a kormányhivatal Nyergesújfalun

· 4 perc olvasás
Megosztás

OkosHír: Nyergesújfalu lakótelepi övezetében mintegy 650 tonna rákkeltő azbeszthulladék található a közterületek talajában, amelynek elszállítását az év végéig írta elő a kormányhivatal. Az önkormányzat forráshiány miatt képtelen kifizetni a 260 millió forintos kármentesítést, miközben a térségben a daganatos megbetegedések aránya statisztikailag is meghaladja az országos átlagot.

Az egykori nyergesújfalui Eternit-gyár évtizedeken keresztül állított elő azbesztcement termékeket, a termelés melléktermékeként keletkező hulladék pedig a lakókörnyezet talajába és az utak alapozásába került. Egy helyi vizsgálat során kiderült, hogy a lakótelep huszonhárom pontján krokidolit, vagyis kék azbeszt található, amely a talajfelszínre kerülve és felporladva közvetlen veszélyt jelent a környezetben élőkre. A szakértői felmérések alapján hozzávetőleg 1659 négyzetméternyi felületről kellene kitermelni mintegy 652 tonna veszélyes hulladékot, hogy a lakóövezet mentesüljön a szennyezéstől.

A levegőbe jutó rostok belégzése rendkívül súlyos egészségügyi kockázattal jár, mivel a szervezetbe kerülő szálak évtizedekkel később tüdőrákot vagy mellhártyadaganatot okozhatnak. Dr. Kovács Tekla patológus a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisát elemezve arra jutott, hogy a mezotelióma előfordulási aránya Komárom-Esztergom és Heves vármegyében szignifikánsan meghaladja az országos átlagot. A megbetegedések lappangási ideje harminc-negyven év is lehet, emiatt a korábbi kitettség következményei napjainkban is jelentkeznek, a jelenlegi szennyezés hatásai pedig a jövőben válhatnak láthatóvá.

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal eredetileg 2022 végéig kötelezte az önkormányzatot a terület helyreállítására, ám a határidőt végül 2026. december 31-re módosította, mivel a település nem tudta elvégezni a beavatkozást. A mentesítés becsült költsége eléri a nettó 260 millió forintot, amit a város vezetése a csökkenő adóbevételek és a szolidaritási hozzájárulás terhei miatt nem tud előteremteni. Mihelik Magdolna polgármester az elmúlt években több tárcánál és állami szervnél is kezdeményezett támogatást, állami feladatnak tekintve a hajdani nagyvállalati kár felszámolását.

Hirdetés

Dr. Ágoston Csaba egyetemi docens felhívta a figyelmet arra, hogy az azbeszt helyben hagyása hosszú távon lényegesen költségesebb, mint a hulladék egyszeri kitermelése és elszállítása. A talajban maradó anyag ugyanis minden későbbi közműfelújítást vagy építkezést veszélyessé tesz, az ilyen beavatkozásokat pedig csak szigorú munkavédelmi előírások mellett, drága szakcégekkel lehet lebonyolítani. Mivel a rákkeltő anyagra nem állapítható meg biztonságos egészségügyi határérték, a szakmai szervezetek egyértelmű álláspontja szerint a lakókörnyezetből való maradéktalan eltávolítás az egyetlen biztonságos megoldás.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása
A Forrás: atlatszo.hu Elolvasom ↗

hogyan próbáltak befolyásolni?

THALT© Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél

A riport célja a Nyergesújfalun évtizedek óta fennálló ipari azbesztszennyezés és az azzal összefüggő egészségügyi veszélyek bemutatása, miközben az önkormányzati tehetetlenségre rámutatva az állami pénzügyi beavatkozás szükségességét hangsúlyozza.

Nyelvi eszközök

A szerző az objektív környezetvédelmi és orvosi adatok ismertetése mellett hatásvadász fordulatokkal fokozza a feszültséget. A szakértői felmérést a minősítő „Az eredmény lesújtó” mondattal vezeti fel, valamint a polgármesteri levélből kiemelt drámai részlettel érvel, amely szerint „szinte minden családot érintett már itt azbeszt okozta haláleset”, illetve „elég megtekinteni az új temető fejfáit, ahol 40-50 éves halottak sokasága nyugszik”.

Forráskezelés

A tudósítás több szakértőt is megszólaltat, köztük egyetemi docenst és patológust, valamint részletesen idézi a település polgármesterét. Ezzel szemben nem jelenik meg a megkeresett minisztériumok vagy az eljáró kormányhivatal érdemi reflexiója a forrásmegvonás és a határidő-hosszabbítások hátteréről.

Hiányzó kontextus

A cikk nem fejti ki részletesen, hogy a rendszerváltáskori privatizáció során milyen jogi kötelezettségek terhelték a magánbefektetőket a korábbi környezeti károk rendezésére, és elmarad az önkormányzat költségvetési mozgásterének vagy egyéb alternatív forrásbevonási lehetőségeinek alaposabb bemutatása is.

Támogasd az Okoshírt!

Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!

Beállítom
Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Környezet A szegedi állatkert gondozói nevelik az augusztus 27-én kelt pingvin-fiókát Környezet A kormány 49 milliárdról 221 milliárd forintra emeli a vízügyi uniós fejlesztések keretét 2027-ben Környezet Mozdulatlan baglyot találtak az 55-ös főút szélén a Magyar Közút munkatársai