OkosHír: Nyergesújfalu lakótelepi övezetében mintegy 650 tonna rákkeltő azbeszthulladék található a közterületek talajában, amelynek elszállítását az év végéig írta elő a kormányhivatal. Az önkormányzat forráshiány miatt képtelen kifizetni a 260 millió forintos kármentesítést, miközben a térségben a daganatos megbetegedések aránya statisztikailag is meghaladja az országos átlagot.

Az egykori nyergesújfalui Eternit-gyár évtizedeken keresztül állított elő azbesztcement termékeket, a termelés melléktermékeként keletkező hulladék pedig a lakókörnyezet talajába és az utak alapozásába került. Egy helyi vizsgálat során kiderült, hogy a lakótelep huszonhárom pontján krokidolit, vagyis kék azbeszt található, amely a talajfelszínre kerülve és felporladva közvetlen veszélyt jelent a környezetben élőkre. A szakértői felmérések alapján hozzávetőleg 1659 négyzetméternyi felületről kellene kitermelni mintegy 652 tonna veszélyes hulladékot, hogy a lakóövezet mentesüljön a szennyezéstől.

A levegőbe jutó rostok belégzése rendkívül súlyos egészségügyi kockázattal jár, mivel a szervezetbe kerülő szálak évtizedekkel később tüdőrákot vagy mellhártyadaganatot okozhatnak. Dr. Kovács Tekla patológus a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisát elemezve arra jutott, hogy a mezotelióma előfordulási aránya Komárom-Esztergom és Heves vármegyében szignifikánsan meghaladja az országos átlagot. A megbetegedések lappangási ideje harminc-negyven év is lehet, emiatt a korábbi kitettség következményei napjainkban is jelentkeznek, a jelenlegi szennyezés hatásai pedig a jövőben válhatnak láthatóvá.

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal eredetileg 2022 végéig kötelezte az önkormányzatot a terület helyreállítására, ám a határidőt végül 2026. december 31-re módosította, mivel a település nem tudta elvégezni a beavatkozást. A mentesítés becsült költsége eléri a nettó 260 millió forintot, amit a város vezetése a csökkenő adóbevételek és a szolidaritási hozzájárulás terhei miatt nem tud előteremteni. Mihelik Magdolna polgármester az elmúlt években több tárcánál és állami szervnél is kezdeményezett támogatást, állami feladatnak tekintve a hajdani nagyvállalati kár felszámolását.

Hirdetés

Dr. Ágoston Csaba egyetemi docens felhívta a figyelmet arra, hogy az azbeszt helyben hagyása hosszú távon lényegesen költségesebb, mint a hulladék egyszeri kitermelése és elszállítása. A talajban maradó anyag ugyanis minden későbbi közműfelújítást vagy építkezést veszélyessé tesz, az ilyen beavatkozásokat pedig csak szigorú munkavédelmi előírások mellett, drága szakcégekkel lehet lebonyolítani. Mivel a rákkeltő anyagra nem állapítható meg biztonságos egészségügyi határérték, a szakmai szervezetek egyértelmű álláspontja szerint a lakókörnyezetből való maradéktalan eltávolítás az egyetlen biztonságos megoldás.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél A riport célja a Nyergesújfalun évtizedek óta fennálló ipari azbesztszennyezés és az azzal összefüggő egészségügyi veszélyek bemutatása, miközben az önkormányzati tehetetlenségre rámutatva az állami pénzügyi beavatkozás szükségességét hangsúlyozza.
Nyelvi eszközök A szerző az objektív környezetvédelmi és orvosi adatok ismertetése mellett hatásvadász fordulatokkal fokozza a feszültséget. A szakértői felmérést a minősítő „Az eredmény lesújtó” mondattal vezeti fel, valamint a polgármesteri levélből kiemelt drámai részlettel érvel, amely szerint „szinte minden családot érintett már itt azbeszt okozta haláleset”, illetve „elég megtekinteni az új temető fejfáit, ahol 40-50 éves halottak sokasága nyugszik”.
Forráskezelés A tudósítás több szakértőt is megszólaltat, köztük egyetemi docenst és patológust, valamint részletesen idézi a település polgármesterét. Ezzel szemben nem jelenik meg a megkeresett minisztériumok vagy az eljáró kormányhivatal érdemi reflexiója a forrásmegvonás és a határidő-hosszabbítások hátteréről.
Hiányzó kontextus A cikk nem fejti ki részletesen, hogy a rendszerváltáskori privatizáció során milyen jogi kötelezettségek terhelték a magánbefektetőket a korábbi környezeti károk rendezésére, és elmarad az önkormányzat költségvetési mozgásterének vagy egyéb alternatív forrásbevonási lehetőségeinek alaposabb bemutatása is.

(Forrás: atlatszo.hu)