Lejárt a kormány moratóriuma, mégsem engednek újabb fakitermelést a Börzsönyben
Monori Marcell· 4 perc olvasás
Kép: Gajdos László/Facebook
OkosHír: A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság nem járul hozzá az újabb fakitermelésekhez a Börzsöny védett területein a legutóbbi szakmai egyeztetés nyomán. A döntés alig néhány nappal azután született meg, hogy szeptember végén lejárt az állami fakitermelési moratórium, miközben a természetvédelmi szakma szerint a helyi szervek fellépése kulcsfontosságúvá vált az erdők megóvásában.
Nem engedélyezi az újabb bontó- és végvágásokat a Börzsöny nemzeti parki rangban védett erdőterületein a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, miután a kérdésről a felek 2026. október 2-án egyeztetési fordulót tartottak. A döntést Karakai Tamás, az igazgatóság tájegységvezetője jelentette be a Facebook-oldalán, hangsúlyozva, hogy a hatóság nem ad zöld utat a véghasználatnak a kiemelten kezelt zónákban.
A bejelentést több zöldszervezet és szakértő is üdvözölte, rámutatva az intézményi önállóság jelentőségére. Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője mérföldkőnek nevezte az állásfoglalást, megjegyezve, hogy a nemzeti parki igazgatóságok helyi tudása és érdekvédelmi képessége kulcsszerepet kap a jelenlegi átmeneti helyzetben. Hasonlóan vélekedett Szendőfi Balázs természetfilm-készítő is, aki szerint a lépéssel az igazgatóság fellép a gazdasági célú erdészeti törekvésekkel szemben.
Hirdetés
Lejárt a kormányzati moratórium
A védett erdőkben folytatott fakitermelésre a kormány még májusban rendelt el moratóriumot, amely szeptember 30-ig volt érvényben. Annak ellenére, hogy több civil szervezet nyílt levélben sürgette az intézkedés meghosszabbítását, a tilalmat az őszi határidővel kivezették. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a lejárat napján azzal indokolta a döntést, hogy a korlátozás ideje alatt részletesen felmérték a hazai erdőállományt, és a magas ökológiai értékű területeket a jövőben is megvédik.
Narratíva és cél A beszámoló a helyi természetvédelmi szerv önálló kiállását helyezi szembe a kormányzati szakpolitika és a gazdasági szereplők vélt vagy valós engedékenységével. A szerző célja annak bemutatása, hogy a nemzeti park igazgatósága a központi moratórium lejárta után a saját hatáskörében lép fel a fakitermelés korlátozásáért.
Nyelvi eszközök A szöveg a megszólalók érzelmileg telített, dramatizáló kifejezéseit emeli ki, például amikor Szendőfi Balázs szerint a döntés „történelmi pillanat”, amely során a szerv szembeszáll az „erdészlobbinak” nevezett érdekkörrel. A tudósítás saját hangvétele alapvetően tárgyilagos marad, de a szelektált idézetek erős morális hangsúlyt adnak a témának.
Forráskezelés Az írás egyoldalúan támaszkodik a nemzeti park munkatársának Facebook-bejegyzésére, valamint két természetvédelmi aktivista reakciójára. Nem jelenik meg benne az érintett erdészeti gazdálkodók, a fakitermelést végző állami vagy magántársaságok, sem pedig az Agrárminisztérium közvetlen, friss válasza.
Hiányzó kontextus A cikk nem részletezi, hogy a szóban forgó börzsönyi erdőterületeken milyen volumenű fakitermelést terveztek volna, és hogy a tilalom milyen gazdasági vagy faanyag-ellátási következményekkel járhat. Szintén kimarad annak bemutatása, hogy az október 2-i egyeztetésen pontosan kik vettek részt és milyen jogszabályi keretek alapján született meg a nemzeti parki elutasítás.
