OkosHír: Németországban egyre nagyobb kihívást jelentenek az összehangolt külföldi dezinformációs műveletek, miközben az állami szervek szűk hatáskörrel és korlátozott eszközökkel kísérik figyelemmel a folyamatokat. A tartományi választások idején megszaporodó deepfake felvételek és hamis narratívák ellenőrzésére egy berlini technológiai startup mesterséges intelligencián alapuló lakossági szűrőprogramot indított.

Az Európai Külügyi Szolgálat meghatározása szerint a külföldi információmanipuláció és beavatkozás (FIMI) olyan szándékos, megtévesztő és koordinált tevékenység, amely a demokratikus intézményekbe vetett bizalom megingatására törekszik. Németország kiemelt célponttá vált az információs térben, miután az Egyesült Államok elnöki tisztségét átvevő Donald Trump korszaka óta Berlin vált Ukrajna legnagyobb európai pénzügyi támogatójává a 2022 februárjában kirobbant háborúban. A szövetségi hatóságok több nagyszabású műveletet azonosítottak az elmúlt években: a Doppelgänger nevű hálózat ismert nyugati híroldalak másolatait készítette el álhírek terjesztésére, míg a Matrjoska néven ismertté vált akció a tényellenőrző szerkesztőségek túlterhelését célozta koordinált bejelentésekkel.

A szövetségi kormány a támadások kezelésére létrehozta a belügyi, külügyi és igazságügyi tárca, valamint a kancellária részvételével működő PG ZEAM elnevezésű projektcsoportot, ám a nagyjából tíz-húsz fős munkacsoport csupán monitorozási feladatokat lát el. Bár a francia VIGINUM nemzetbiztonsági szolgálathoz hasonló, kiterjedtebb jogkörökkel bíró szerv felállításáról szakmai viták folynak, a német hatóságok a véleménynyilvánítás szabadságának védelmére hivatkozva nem szankcionálják a dezinformáció terjesztését. Szakértői álláspontok szerint az uniós digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) ugyan előírja a kockázatkezelést, ám a globális közösségimédia-platformok a gyakorlatban gyakran inkább a bírságok megfizetését választják az algoritmusok átalakítása helyett.

Civil és piaci válasz a deepfake technológiára

A tartományi választási kampányokban megfigyelt manipulációs kísérletek ellensúlyozására egy berlini székhelyű startup olyan szoftvert fejlesztett, amely mesterséges intelligencia segítségével azonosítja a generált videókat és az eredeti környezetükből kiragadott vizuális anyagokat. A vállalat kormányzati kapcsolatokért felelős munkatársa, Jakob Tesch kiemelte, hogy a rendszert újságírók tapasztalatai alapján finomítják. A berlini választásra időzítve Gretchenfrage néven nyilvános felületet hoztak létre, amelyen a választópolgárok ingyenesen ellenőrizhették a gyanúsnak vélt online tartalmak hitelességét.

Hirdetés

A projekt keretében mintegy 85 ezer bejegyzést vizsgáltak meg a felhasználók jelzései alapján, a kezdeményezést pedig a jövőbeli német és nemzetközi választások idején is elérhetővé kívánják tenni. Tesch rámutatott, hogy a tartalmak törlése helyett a társadalmi tájékozottság javítása hozhat tartós eredményt, ugyanakkor nehezményezte, hogy a közösségi platformok a dezinformáció elleni felvilágosító kampányokat politikai hirdetésként kezelik, és ezáltal korlátozzák azok láthatóságát.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél Az Átlátszó cikke arra a tétre építi fel elemzését, hogy a német állami intézményrendszer tehetetlen és lassú a Moszkvához köthető információs hadviseléssel szemben, miközben a francia modell hatékonyságát és a technológiai startupok privát kezdeményezéseit állítja be követendő alternatívaként.
Nyelvi eszközök A cikk a politikai feszültségkeltés érdekében drámai közbevetett állításokkal élt, amilyen a beékelődő „ha így megy tovább, Alice Weidel kancellár lehet” fordulat, míg a jogi korlátokat úgy ábrázolta, hogy a német minisztériumok „kínosan ügyelnek a szólásszabadságra”.
Forráskezelés A tudósító közvetlenül kizárólag a deepfake-szűrő szoftvert fejlesztő vállalkozás képviselőjét szólaltatta meg, a német kormányzati szervek döntéseit bíráló megállapításokat pedig név nélküli általánosításokkal, a „témában jártas szakértők szerint” fordulattal támasztotta alá.
Hiányzó kontextus A beszámoló nem részletezi a német alkotmányos berendezkedésből fakadó jogi és történelmi okokat, amelyek miatt a berlini vezetés szándékosan zárkózik el a francia mintájú, központi információs felügyeleti szervek felállításától.

(Forrás: atlatszo.hu)