410 millió forint közpénzből gyártott brüsszelező tartalmakat a Szánthó Miklós vezette Alapjogokért Központ, a Miniszterelnökség költségvetési csalás miatt tett feljelentést
A Miniszterelnökség vizsgálata alapján a Bethlen Gábor Alapkezelő 2021 és 2024 között három alkalommal, összesen 410 millió forint támogatást nyújtott a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-nek, amely az Alapjogokért Központ háttérszervezeteként működik. A forrásokat nyílt pályázati eljárás mellőzésével ítélték meg a „Brüsszel a mi szemünkkel” elnevezésű projektre, valamint az utolsó évben a társaság általános szakmai programjaira és működésére. Az iratanyag áttekintése során a tárca ellenőrei több olyan hiányosságot és szabálytalanságot rögzítettek, amelyek álláspontjuk szerint felvetik a költségvetési csalás és a hűtlen kezelés gyanúját.
A feltárt dokumentumok között szerepel egy 2021 júliusi jegyzőkönyv, amely szerint a támogatási időszak kezdetén a szervezet három vezetője – Szánthó Miklós, Kovács István Gergely és Törcsi Péter – egyhangú határozattal havi bruttó 1,43 millió forintos megbízási díjat állapított meg saját magának. Ezt az összeget a vezetők a rákövetkező évben megerősítették, majd 2023 nyarán mintegy 1,57 millió forintra emelték, miközben az iratok tanúsága szerint a döntésekhez semmilyen külső jóváhagyás vagy felügyeleti ellenjegyzés nem kapcsolódott. Az ellenőrzés során olyan megállapodást és teljesítési igazolást is találtak, amelyet mind a megbízó, mind a megbízott oldalán ugyanaz a vezető írt alá.
A kifizetett megbízási díjak három év alatt 188,5 millió forintot tettek ki a 410 milliós keretből, miközben a feladatok elvégzését igazoló éves szakmai beszámolók szűkszavúak maradtak. A kedvezményezett cég konkrét tanulmányok vagy kutatási zárójelentések helyett sajtótájékoztatókat, rádió- és tévéinterjúkat, rövid publikációkat, valamint honlapbejegyzéseket jelölt meg elszámolásként. Bár a benyújtott pénzügyi dokumentáció tartalmazott számlákat, bérjegyzékeket és bankszámlakivonatokat, a tényleges elemzői munka érdemi eredményét alátámasztó szakmai anyagokat a tárca nem talált a csatolt iratok között.
Házkutatás és ellenzéki reakciók
Az ügy előzményeként szeptemberben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai házkutatást tartottak az Alapjogokért Központ háttércégénél, valamint a szervezettel kapcsolatban álló egykori külföldi tisztségviselő címén. Az ellenzéki Fidesz reagálásában megerősítette, hogy az eljárás Marcin Romanowskit, a Lengyelországban korrupcióval gyanúsított volt igazságügyi miniszterhelyettest érintette. Az elemzőközpont közleményében alaptalannak nevezte a gyanúsításokat, kiemelve, hogy megalakulásuk óta a jogszabályok betartásával működnek, nemzetközi kapcsolatépítésükkel pedig az ország érdekét szolgálták, és mindenben együttműködnek a hatóságokkal.
A kormányzat a közelmúltban átfogó vizsgálatot indított a korábbi ciklusokban kifizetett támogatások feltárására, amelyek keretében az intézet kilenc év alatt mintegy 3,35 milliárd forint állami forráshoz jutott, nagyrészt egyedi döntések és közvetett alapítványi támogatások révén.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításahogyan próbáltak befolyásolni?
THALT© Manipuláció Elemzés
Narratíva és cél
A tudósítás célja a Miniszterelnökség feljelentésének ismertetése és az Alapjogokért Központ gazdálkodási gyakorlatának bemutatása, összekapcsolva a belső megbízási díjakat a korábban tartott rendőrségi házkutatással és a volt lengyel tisztségviselő elleni vizsgálattal.
Nyelvi eszközök
A szöveg túlnyomórészt tényszerű hivatali nyelvezetet alkalmaz, a háttér ismertetésekor azonban megjelenik a szubjektív minősítés is, amikor a Batthyány Lajos Alapítványt a publicisztikai, pejoratív „kormányzati forrásokkal kitömött” fordulattal illeti, miközben a vezetők juttatásait szó szerint vett idézetekkel – mint a „Brüsszel a mi szemünkkel” – és pontos összegekkel részletezi.
Forráskezelés
A tudósítás a kormányzati ellenőrzés adataira támaszkodik, de kiegyensúlyozottan idézi a kedvezményezett szervezet védekezését is, amely szerint „a jogszabályok betartásával végzi tevékenységét”, valamint beszámol az ellenzéki párt reakciójáról is a házkutatás kapcsán.
Hiányzó kontextus
A cikk nem tér ki arra, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő a korábbi években milyen formában és indoklással fogadta el a hiányosnak ítélt szakmai beszámolókat, illetve hogy a feltárt szerződéskötési gyakorlat milyen konkrét jogi felelősséget vonhat maga után a támogatásban részesülő magánszemélyekre nézve.
Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!
BeállítomTHALT© jelölések
Amit az elemzés a cikk szövegében megjelölt.