OkosHír: A Semmelweis Egyetem huszonöt helyet javítva a 247. pozíciót szerezte meg a Times Higher Education legfrissebb nemzetközi rangsorán, amellyel a kelet-közép-európai térség legmagasabban jegyzett felsőoktatási intézménye lett. Miközben a magyar orvosi egyetem a kutatásminőség terén bekerült a világ kétszáz legjobbja közé, a többi hazai intézmény jóval hátrébb végzett, szakértők szerint pedig a globális elitbe kerülésnek komoly forrásbeli korlátai vannak.

A brit Times Higher Education közzétette legfrissebb felsőoktatási rangsorát, amelyben 118 ország több mint 2200 intézményét értékelték különböző oktatási és kutatási mutatók alapján. A listán a Semmelweis Egyetem az előző évi 272. helyről a 247. pozícióra lépett előre, ezzel nemcsak hazai szinten, hanem a kelet-közép-európai régióban is a legerősebb eredményt érte el, megelőzve többek között az észt Tartui Egyetemet és a cseh Károly Egyetemet is.

A felmérés öt fő területet vizsgál, amelyek között az oktatás minősége, a kutatási környezet, a kutatások idézettsége, az ipari bevételek és a nemzetközi nyitottság szerepel. A magyar orvosképző a kutatások minőségét mérő kategóriában érte el a legelőkelőbb helyezést, ahol a világ 166. legjobbjának értékelték, míg az oktatási mutatókban a 242. helyre került, kihasználva, hogy a módszertan méretfüggetlen indikátorokat is figyelembe vesz, így a hallgatói-oktatói arányt és az egy kutatóra eső idézettséget.

Jelentős a távolság a magyar mezőny többi szereplőjéhez képest

A többi hazai intézmény jóval szerényebb pozíciókban zárt: a legjobb ezer közé az Óbudai Egyetem a 601–800., míg a Debreceni Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 801–1000. helyen került be. A Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem az 1001–1200-as sávban kapott helyet, miközben a lista élmezőnyében tizenegyedik egymást követő évben is az Oxfordi Egyetem végzett az első helyen, megelőzve az MIT-t, a Princetont és a Stanfordot.

Hirdetés

Merkely Béla rektor az intézmény honlapján közzétett nyilatkozatában a tudományos és klinikai struktúra összefonódásával, valamint az erős nemzetközi jelenléttel indokolta a javulást, rámutatva, hogy a mintegy tizenhatezer hallgató több mint harmada külföldről érkezett. Ugyanakkor az egyetemi rangsorok megbízhatóságát régóta szakmai viták kísérik, mivel eltérő profilú és finanszírozású egyetemeket vetnek össze egységes szempontok szerint.

Fábri György, az ELTE docense korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a globális rangsorok első száz helyezettje és a magyar felsőoktatás között áthidalhatatlan pénzügyi különbség feszül. Meglátása szerint ezek a listák elsősorban promóciós célokat szolgáló nemzetközi termékek, amelyek azt tükrözik, hogy az angolszász, az ázsiai vagy egyes skandináv országok lényegesen nagyobb forrásokat fordítanak felsőoktatásra és kutatásfejlesztésre, így azokkal a hazai intézmények költségvetési alapon nem tudnak érdemben versenyezni.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél A cikk elsődleges célja a Semmelweis Egyetem rangsorbeli előrelépésének bemutatása, amelyet a magyar és a regionális mezőny kiemelkedő sikereként ábrázol, miközben a szöveg végén szakértői véleménnyel árnyalja a nemzetközi rangsorok tényleges jelentőségét.
Nyelvi eszközök A szöveg alapvetően tényszerű hírként épül fel, ám helyenként hatásvadász fordulatokkal él: a hazai intézmények közötti különbséget a „magasan vezet” kifejezéssel hangsúlyozza, míg a szegedi és pécsi intézményeknél azt írja, hogy „pont lecsúszott a bűvös ezresről”.
Forráskezelés A tudósítás a Times Higher Education rangsorára és a Semmelweis Egyetem rektori közleményére épít, a globális listák kritikájaként pedig egy ELTE-s oktató korábbi nyilatkozatát idézi, aki a rangsorokat egyszerűen „médiatermékek”-nek nevezte; ugyanakkor a listán hátrébb szereplő többi hazai egyetem vezetése nem kapott megszólalási lehetőséget a helyezések értékelésére.
Hiányzó kontextus A beszámoló nem tér ki arra, hogy a modellváltó magyar egyetemeket érintő uniós kutatási korlátozások befolyásolhatták-e a rangsorban szereplő intézmények nemzetközi publikációs mutatóit, valamint arra sem, hogy az orvosi szakterület publikációs sajátosságai mennyiben torzítják a multidiszciplináris intézményekkel való összehasonlítást.

(Forrás: telex.hu)