OkosHír: Személyes ismeretségre hivatkozva elfogultságot jelentett be a Baranya Megyei Főügyészség vezetője a pécsi buszbeszerzés ügyében tett feljelentés nyomán, így az eljárást a Fejér Megyei Főügyészség felügyeli a továbbiakban. A korábbi országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos kezdeményezésére indult nyomozás a korábbi fideszes politikus, Bánki Erik lehetséges felelősségét érinti. Az ügyben idén áprilisban már jogerős börtönbüntetéseket szabott ki a bíróság a beszerzés közvetítőire, a bírósági indoklás azonban újabb vizsgálat alapjául szolgált.

Hivatalos határozatban zárták ki a Baranya megyei főügyészt a pécsi buszvásárlással kapcsolatos új büntetőeljárásból, miután a vádhatóság vezetője bejelentette személyes kapcsolatát az eljárásban érintett Bánki Erik korábbi kormánypárti képviselővel. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság által kiadott döntést Hadházy Ákos ismertette közösségi oldalán, jelezve, hogy a határozat értelmében a további elsőfokú felügyeleti jogkört a Fejér Megyei Főügyészség gyakorolja. A rendőrségi végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye, így a nyomozás irányítása végérvényesen elkerült a pécsi székhelyű főügyészségtől.

A feljelentést tevő politikus bejegyzésében élesen bírálta az eljáró hatóságok korábbi magatartását, azt állítva, hogy a vádhatóság mindeddig igyekezett távol tartani a volt képviselőt az eljárástól. Szerinte a korábbi bírósági szakaszban eljáró bírák szakmai alapossága teremtett lehetőséget arra, hogy az áprilisban született másodfokú ítélet indoklására hivatkozva újabb feljelentést lehessen tenni. Az ügyészség a korábbi években nem emelt vádat a döntéshozó politikusok ellen, a perben ők kizárólag tanúként vettek részt.

Nemzetközi szál és elhúzódó bírósági eljárás

A pécsi tömegközlekedési vállalat, a Tüke Busz Zrt. még 2015-ben döntött egy használt hollandiai járműflotta megvásárlásáról, ám a folyamat során a szerződéses feltételek jelentősen módosultak. Bár az egyeztetések kezdetben a hivatalos márkaképviselettel indultak meg, a tényleges adásvétel végül egy külső holland közvetítőcégen keresztül valósult meg, aminek következtében a beszerzett járművek felszereltsége csökkent, a vételár viszont megnövekedett. A gyanús tranzakciókra akkor derült fény, amikor a beszerzésben közreműködő Csengő András korábbi tiszteletbeli holland konzul 900 ezer eurónyi készpénzt kísérelt meg elhelyezni egy woerdeni bankautomatában, felkeltve ezzel a helyi pénzmosás elleni hatóságok figyelmét.

Hirdetés

A holland szervek jelzése után Magyarországon is megindult a büntetőeljárás, amelynek első fokán a Kaposvári Törvényszék még felmentő ítéletet hozott a vádlottak ellen. Az elhúzódó per során a Tüke Busz egykori vezetője elhunyt, a megismételt eljárásban pedig a Szekszárdi Törvényszék előtt több politikai szereplőt – köztük Bánkit, Csizi Péter volt országgyűlési képviselőt és Páva Zsolt akkori polgármestert – is kihallgattak. A fellebbviteli eljárásban a Pécsi Ítélőtábla idén április 8-án hozott jogerős határozatot, amelyben Csengő Andrást és egy holland közvetítőtárást különösen jelentős összegű gazdasági csalás és pénzmosás miatt egyaránt öt év börtönbüntetésre ítélt. Az ítélet indoklása nyomán indult meg az az újabb rendőrségi vizsgálat, amelyből a helyi vádhatóság vezetője most kizárásra került.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél A cikk célja annak bemutatása, hogy a korábban lezártnak tűnő pécsi buszbotrányban a politikai felelősségre vonás elkerülhetetlenné válhat, és a hatósági összefonódások gyanúját vetíti előre. A narratíva a feljelentő politikus interpretációjára épít, miszerint az igazságszolgáltatás korábban szándékosan szűkítette le a felelősök körét csupán a közvetítői szintre.
Nyelvi eszközök A szerző több helyen publicisztikai, dramatizáló kifejezésekkel élt ahelyett, hogy tárgyilagos jogi terminusokat használt volna: az ítélőtábla felülbírálatára úgy utalt, hogy „teljesen szétszedte az elsőfokú ítéletet”, a teljes gazdasági visszaélést pedig „regénybe illő történetét” kifejezéssel illette. Emellett szűretlenül vette át és emelte be a cikkbe Hadházy Ákos minősítését, mely szerint a vádhatóság „egészen durván átlátszóan, a nyilvánvaló tények ellenére próbálta Bánkit kimenteni”.
Forráskezelés Az írás egyetlen friss információforrásként Hadházy Ákos Facebook-bejegyzésére támaszkodik, és a bemutatott hatósági határozaton kívül más hivatalos szervet nem szólaltat meg. A szerkesztőség nem kereste meg az elfogultságot jelentő Baranya megyei főügyészt, sem az érintett Bánki Eriket, hogy reagálhassanak a személyüket ért súlyos állításokra.
Hiányzó kontextus A beszámoló nem részletezi, hogy a magyar büntetőeljárási jog értelmében az elfogultság önkéntes bejelentése bevett és kötelező jogi mechanizmus az eljárás pártatlanságának garantálására, nem pedig automatikus bizonyíték a jogellenes összejátszásra. Emellett nem tisztázza, pontosan mely pontokon fogalmazott meg a jogerős bírói indoklás új szempontokat a korábbi döntéshozók szerepére vonatkozóan.

(Forrás: telex.hu)