OkosHír: Egy ellenőrzés során felfedezett megrepedt keresztmerevítő miatt 100-ról 60 kilométer/órára mérsékelték a megengedett sebességet az algyői Tisza-hídon. Az intézkedés a szegedi tram-traint és a békéscsabai vasútvonal járatait is érinti, a MÁV tájékoztatása szerint mintegy egyperces menetidő-növekedést okozva. A vasúttársaság jelenleg a műszaki hiba okait és a helyreállítás várható költségeit vizsgálja, miközben a kivitelezőhöz ez idáig nem futott be garanciális megkeresés.

A rutinszerű felülvizsgálat során észlelt szerkezeti hiba miatt rendelt el lassújelet a vasúttársaság az algyői Tisza-hídon, ahol a szerelvények a korábbi 100 helyett átmenetileg legfeljebb 60 kilométer/órás sebességgel haladhatnak át. A korlátozás mind a Szeged és Hódmezővásárhely között ingázó vasútvillamosokat, mind pedig a Szeged–Békéscsaba vonalon közlekedő személyvonatokat érinti. A vasúttársaság tájékoztatása alapján a sebességcsökkentés nagyjából egy perccel toldja meg az eljutási időt, ez azonban nem okoz fennakadást a menetrendben, mivel a szembe közlekedő járatok az átkelő előtti és utáni kétvágányos szakaszokon találkoznak.

A híd műszaki állapotát a korlátozás elrendelése óta fokozottan felügyelik a szakemberek, miközben folyamatban van a keresztmerevítő sérülését kiváltó okok pontos feltárása. Egyelőre nem tisztázott, hogy milyen mérnöki beavatkozásra lesz szükség az elem javításához vagy cseréjéhez, miként az sem ismert, mekkora anyagi ráfordítással jár a helyreállítás, illetve mikor állhat vissza az eredetileg engedélyezett tempó. A műtárgy korszerűsítését a tram-train beruházás idején végző Swietelsky Vasúttechnika Kft. megkeresésre közölte, hogy garanciális megkeresés nem érkezett hozzájuk, így nem áll módjukban információval szolgálni.

Hirdetés

Korábbi lengési problémák és a mostani hiba

Az algyői vasúti átkelőnél korábban is szükség volt már a megengedett tempó mérséklésére, a hibrid szerelvények forgalomba állításakor ugyanis a járművek instabil mozgása miatt legfeljebb 80 kilométer/órás sebességgel futhattak a síneken. Az úgynevezett szuperkritikus Hopf-bifurkáció fellépését végül a lengéscsillapítók cseréjével orvosolták a szakemberek, miután a kerekek profiljának átszabása önmagában nem vezetett eredményre. A tudósításban felvetett elmélet szerint a mai napig érzékelhető imbolygás dinamikus hatása is hozzájárulhatott a merevítő sérüléséhez, a vasúttársaság azonban a vizsgálat lezárultáig nem bocsátkozott feltételezésekbe, és nem fűzött kommentárt a teóriához.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél A regionális hírportál beszámolójának alapvető célja az utazóközönség tájékoztatása a sebességkorlátozás tényéről, a cikk második fele ugyanakkor a híd korábbi felújításának hiányosságaira és a vasútvillamosok műszaki vitáira próbálja ráirányítani a figyelmet.
Nyelvi eszközök A szöveg zömmel tárgyszerű közlésekből áll, ám a járművek mozgásának szemléltetésekor a szerző az egzakt fizikai kifejezés mellett köznapibb, pontatlan megfogalmazást választott, amikor azt írta, hogy a szerelvények „kígyóztak”, saját észleléseit pedig a „nem szűnt meg az imbolygás a tiszai átkelőnél” kijelentéssel tette a lehetséges ok-okozati összefüggés alapjává.
Forráskezelés A portál korrekten megszólaltatta a vasúttársaságot és a kivitelező építőipari céget is, ám független statikust vagy hídépítő mérnököt nem kérdezett meg a szerkezeti sérülés jellegéről, így a technikai kérdések egy része tisztázatlan maradt.
Hiányzó kontextus Nem derül ki az írásból, hogy a keresztmerevítő repedése mekkora teherbírás-csökkenést vagy biztonsági kockázatot hordoz a hídszerkezet egészére nézve, emellett a szerző pusztán szubjektív benyomásokra hivatkozva kötötte össze a járművek lengéseit az acélelem hibájával anélkül, hogy műszaki mérési adatokat mutatott volna be.

(Forrás: telex.hu)