Az Országgyűlés elfogadta az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló szabályozást
Kovács Krisztián· 2 perc olvasás
Kép: Országgyűlés/Youtube
OkosHír: Ellenszavazat nélkül, 149 támogató voks mellett fogadta el az Országgyűlés az új ügynökakta-szabályozást kedd délelőtt. A törvényhozók döntése értelmében a jogszabály az 1956-os forradalom kitörésének 70. évfordulóján lép majd hatályba.
A parlamenti szavazáson a jelenlévő képviselők közül 149-en támogatták a törvényjavaslatot, míg 35-en a tartózkodás mellett döntöttek, így a jogszabályt ellenszavazat nélkül szavazta meg az Országgyűlés. A záró voksolást megelőzően a képviselők többsége elutasította a Mi Hazánk és a KDNP által benyújtott módosító javaslatokat, zöld utat adva az eredeti szabályozásnak.
Hirdetés
Az elfogadott jogszabály az 1956-os forradalom kitörésének kerek, 70. évfordulóján lép majd érvénybe, ami érdemben befolyásolhatja a korábbi évtizedek állambiztonsági iratainak megismerhetőségét. Bár a törvényhozás elfogadta az előterjesztést, a frakciók közötti vita részletei, valamint a jogszabály pontos gyakorlati hatásai egyelőre nem ismertek a hivatalos parlamenti indoklás hiányában.
Narratíva és cél A hírügynökségi alapú szöveg kizárólag a törvényhozási aktus tényének gyors, tényszerű rögzítésére törekszik, és nem próbál politikai narratívát építeni a döntés köré.
Nyelvi eszközök A megfogalmazás szikár és funkcionális, a szerző teljesen mellőzi a minősítő vagy érzelmi töltetű kifejezéseket. Ugyanakkor az „új ügynökakta-szabályozást” említő mondatban felesleges szóismétlés található az időpont kapcsán, a zárásban pedig a szokatlan „nem szavazat nem volt” fordulat szerepel a gördülékenyebb „ellenszavazat nélkül” kifejezés helyett.
Forráskezelés A beszámoló kizárólag egyetlen hírforrásra támaszkodik, amelyet szó szerint meg is nevez: „írta az MTI”. A szöveg sem a döntést támogató kormánypárti képviselőket, sem a tartózkodó vagy a módosításokat benyújtó politikusokat nem szólaltatja meg.
Hiányzó kontextus A tájékoztatás egyáltalán nem tér ki arra, hogy a megszavazott jogszabály konkrétan milyen iratokat tesz kutathatóvá, és hogyan rendezi a levéltári hozzáférést. Szintén tisztázatlan marad, hogy a KDNP és a Mi Hazánk milyen tartalmú módosító indítványokat nyújtott be, illetve mely képviselőcsoportok alkották a 35 fős tartózkodó blokkot.
