OkosHír: Hankó Balázs korábbi kulturális és innovációs miniszter határozottan visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a Nemzeti Kulturális Alap ideiglenes testülete törvénytelenül és átláthatatlanul osztott volna szét 17,6 milliárd forintot. A volt tárcavezető szerint a kifizetések a korábban zárolt költségvetési maradványok törvényes felszabadításával, szabályos egyedi kérelmek útján valósultak meg, a munkatársai ellen indított büntetőeljárásokat pedig politikai indíttatásúnak minősítette.

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma által kezelt pénzkeret felhasználása körül hónapok óta feszült vita zajlik, miután a 2026 tavaszán hivatalba lépett kormányzat átfogó vizsgálatot indított a korábbi döntések hátterének tisztázására. Hankó Balázs korábbi kulturális és innovációs miniszter kifejtette, hogy a vitatott 17,6 milliárd forintos összeg a Szerencsejáték Zrt. lottóbevételeiből származó, törvényben rögzített maradványalapból eredt, amelyet a kabinet 2025 tavaszán szabadított fel a költségvetési zárolások alól. A korábbi tárcavezető álláspontja szerint az eljárásrend teljes mértékben megfelelt a hatályos jogszabályoknak, a felhívások pedig elérhetőek voltak a hivatalos honlapon, ahol helyi közösségépítő kulturális eseményekre lehetett egyedi kérelmeket benyújtani.

A szóban forgó keretből mintegy tízmilliárd forintot csaknem nyolcszáz helyi kezdeményezés támogatására fordítottak, míg a fennmaradó 7,6 milliárd forintból nagyszabású rendezvényeket, könnyűzenei turnékat és kiállításokat finanszíroztak. A kedvezményezettek között neves előadók szervezőcégei is szerepeltek: az Edda Művek arénakoncertjére 150 millió, Deák Bill Gyula turnéjára 100 millió, míg Mága Zoltán hegedűművész koncertsorozatát szervező vállalkozásnak 500 millió forintos támogatást ítéltek meg. Hankó a döntéseket a nemzeti értékrend képviseletével indokolta, rámutatva arra, hogy a kifizetéseket az NKA elnökeként saját hatáskörben hagyta jóvá a támogatói szerződésekben rögzített elszámolási kötelezettségek mellett.

Visszafizetések és büntetőeljárások

A támogatások jogszerűségét vitató feljelentések nyomán több kedvezményezett szervezet összesen négymilliárd forintot fizetett vissza a költségvetésbe, amelyek közül a legnagyobb tételt az 1956-os emlékprojektekre szerződött R56 Nonprofit Kft. és a Patr Event Kft. utalta vissza. A korábbi miniszter ezt a folyamatot nem a visszaélések elismeréseként, hanem a kialakult politikai légkör miatti visszalépésként értékelte, arra hivatkozva, hogy az érintettek a retorzióktól tartva álltak el a megvalósítástól. Eközben az ügyben indult bűnügyi vizsgálat során a minisztérium hét korábbi munkatársát vették őrizetbe, akik közül öten már szabadlábon védekezhetnek, míg Bús Balázs volt alelnök előzetes letartóztatása immár több mint két hónapja tart.

Hirdetés

Hankó a felsőoktatást és a szakképzést érintő kormányzati intézkedéseket is élesen bírálta, politikai bosszúnak minősítve a közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványi struktúra visszabontását és a szakképzési centrumok vezetőinek tervezett leváltását. Véleménye szerint a kuratóriumok tagjainak cseréje a szenátusi vélemények mellőzésével sérti az egyetemi autonómiát, és kockára teszi a korábban elért nemzetközi rangsorhelyezéseket, valamint a kutatási eredményeket. A politikus mindezen folyamatok, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal fellépése fényében úgy ítéli meg, hogy a vizsgálatok végső célja az ő személyes felelősségre vonása és esetleges fogva tartása.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél A Demokrata felületén megjelent interjú elsődleges célja az NKA 17,6 milliárd forintos forrásosztása körüli gyanúsítások politikai támadásként való keretezése, bemutatva a volt minisztert és munkatársait az új kormányzati hatalom áldozataiként. A szöveg a felmerült hűtlen kezelési gyanúkat és nyomozati lépéseket nem törvényességi felülvizsgálatként, hanem előre eltervezett megtorlásként láttatja.
Nyelvi eszközök A kérdező és az interjúalany egyaránt rendkívül erős, pejoratív megbélyegzéseket alkalmaz a bírálókkal és a hatósági eljárások kezdeményezőivel szemben. A kérdések és a válaszok olyan kifejezésekkel operálnak, mint a „globalista propaganda”, a „vadliberális Független Előadóművészeti Szövetség”, vagy az „öncélúan trágár előadásairól hírhedt ultraliberális Pintér Béla társulata”. A nyomozást emellett többször is „politikai koncepciós eljárás” elnevezéssel illetik, a hatósági eljárásokat pedig a „jakobinus szemléletre utal” fordulattal bélyegzik meg.
Forráskezelés A beszélgetésben kizárólag a volt tárcavezető érvei és szubjektív magyarázatai kapnak teret anélkül, hogy a riporter akár egyetlen ellenvéleményt, ügyészségi határozatot vagy a feljelentők szakmai kritikáit érdemben ütköztetné az állításaival. Az eljárást kezdeményező szervezetek vagy az új kormányzat képviselői csupán támadó félként, közvetett vádak alanyaként jelennek meg a párbeszédben.
Hiányzó kontextus A cikk teljesen figyelmen kívül hagyja azokat a konkrét pénzügyi és összeférhetetlenségi visszásságokat, amelyek a büntetőeljárások alapjául szolgáltak, és amelyek miatt az érintett cégek önkéntesen négymilliárd forintot fizettek vissza az államkasszának. Nem tisztázza továbbá, hogy a rendkívüli forráselosztás milyen belső bírálati mechanizmusok megkerülésével zajlott, ahogyan az előzetes letartóztatások bírósági jóváhagyásának jogi indoklását sem ismerteti.

(Forrás: demokrata.hu)