OkosHír: Megkezdődött a 21 modellváltott felsőoktatási intézményt fenntartó alapítvány felszámolása, amelynek végrehajtására 2027. augusztus elsejéig kaptak időt az érintettek. Az átmeneti időszakra kinevezett új kuratóriumok mozgástere jóval szűkebb a korábbinál, a legfontosabb vagyoni és szervezeti kérdésekben pedig a szaktárca közvetlen jóváhagyása szükséges.

Szeptember elsejével új kuratóriumok és felügyelőbizottságok kezdték meg működésüket a 21 hazai alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmény élén, miután a kormányzat az egyetemi közfeladatot ellátó közérdekűvagyon-kezelő alapítványok (kekva) megszüntetéséről döntött. A testületekre jelentős feladatmennyiség vár a következő tizenegy hónapban, hiszen a cél a korábban kiszervezett egyetemi és állami vagyon pontos feltérképezése, majd visszajuttatása az államhoz, miközben az intézkedések közvetlenül érintik több tízezer egyetemi dolgozó és mintegy háromszázezer hallgató mindennapjait.

Az átmeneti időszakban az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumot vezető Lannert Judit rendelkezik majd a legfőbb döntési jogkörökkel a stratégiai fontosságú ügyekben. A tárca által készített 27 oldalas iránymutatás szerint a tárcavezető előzetes hozzájárulása szükséges minden 100 millió forintot meghaladó szerződés megkötéséhez, a kiemelt vagyoni kötelezettségvállalásokhoz, valamint az intézmények vezetési struktúráját érintő lényegi módosításokhoz, miközben az alapítói jogkör elvben nem terjedhet ki az oktatási és kutatási autonómia közvetlen korlátozására.

Szűk mozgástér és felülvizsgálat alatt álló szabályzatok

A kuratóriumok elsődleges feladata az eddig megkötött szerződések átvilágítása és az esetleges túlárazások feltárása lesz, amire külső szakértőket és könyvvizsgálókat is bevonhatnak, miközben az egyetemi szakmai irányításba már nem szólhatnak bele. Szajbély Mihály irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetemet fenntartó testület frissen kinevezett elnöke egy helyi lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a kuratóriumok nem kaptak érdemi szerepet a jövőbeli felsőoktatási modell kidolgozásában, és a vártnál jóval kisebb mozgástérrel kénytelenek dolgozni.

Hirdetés

A folyamat rendezésére az intézményeknek október 31-ig felül kell vizsgálniuk szervezeti és működési szabályzatukat, mivel a rektorválasztás kiírása vagy a szakindítások jóváhagyása korábban a kuratóriumok hatáskörébe tartozott, ám ezek a jogosítványok most átalakulnak. Ezzel párhuzamosan az Integritás Hatóság összeférhetetlenségi vizsgálatnak veti alá az új vezetőket, amelynek keretében jelenleg jogi vita zajlik arról, hogy egyetemi oktatók tagjai lehetnek-e a kuratóriumoknak, bár a minisztérium tájékoztatása szerint ez a kérdés nem akadályozza a munka elindítását.

Uniós források és vitatott vagyonkezelés a háttérben

Az alapítványi struktúra felszámolásának hátterében az Európai Unió feltételességi eljárása áll, amely a politikai kinevezettek és az átláthatatlan működés miatt zárolta a magyar részvételt az Erasmus oktatási csereprogramban és a Horizont kutatási keretprogramban. A modell kockázatait korábban olyan pénzügyi tranzakciók is jelezték, mint a kecskeméti Neumann János Egyetem esete, ahol a fenntartó 127,5 milliárd forint kölcsönt nyújtott a jegybanki érdekeltségű Optima Zrt.-nek, amelynek visszaszerzése miatt az Állami Számvevőszék feljelentést tett.

Katz Sándor felsőoktatási államtitkár a napokban tartott egyeztetésen kiemelte: a tárca célja az, hogy az átalakítás ne rontsa az intézmények pénzügyi helyzetét, és a jövőben ne alakuljon ki az a kép, hogy a hazai egyetemek túlfinanszírozottak lettek volna. A kuratóriumoknak legkésőbb szeptember 10-ig kell átvenniük a korábbi vezetések által összeállított dokumentációt, hogy 2027 tavaszára pontosan elhatárolható legyen, mely vagyonelemek tartoznak közvetlenül az egyetemekhez, és melyek kerülnek vissza a magyar állam tulajdonába.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél A telex.hu cikkének célja a felsőoktatási alapítványok felszámolásának bemutatása, a folyamatot pedig olyan szükséges korrekcióként láttatja, amely elengedhetetlen az uniós források feloldásához és a kiszervezett vagyon visszaszerzéséhez, miközben rámutat az új minisztériumi felügyelet szigorára és az egyetemi szereplők korlátozott autonómiájára.
Nyelvi eszközök A lap szerzője több helyen minősítő megfogalmazásokkal élt az események súlyának hangsúlyozására, a feladatokat úgy írta le, hogy „temérdek munka vár” a vezetőkre, a korábbi szisztémát pedig „teljesen átláthatatlan fenntartói modell” címkével illette, miközben a csalódottság bemutatására a szegedi elnök „béna kacsák vagyunk” kijelentését emelte ki.
Forráskezelés Az újságíró a birtokába jutott belső minisztériumi iránymutatásra, háttérbeszélgetésekre és az új szegedi kuratóriumi elnök nyilatkozatára épített, megszólaltatva az oktatási kormányzat képviselőit is, ugyanakkor a modellt korábban felépítő fideszes döntéshozók vagy a leváltott kuratóriumok tagjai nem kaptak lehetőséget a megszólalásra.
Hiányzó kontextus A beszámoló nem elemzi mélyrehatóbban azt az ellentmondást, hogy miközben az egyetemi autonómia helyreállítását tűzték ki célul, a stratégiai döntéseket és a 100 millió forint feletti szerződéseket teljes egészében az oktatási miniszter személyes jóváhagyásához kötötték, ami egy újfajta központi függőségi viszonyt alakíthat ki.

(Forrás: telex.hu)