A Fidesz-frakció nem vesz részt az alkotmánybírák megválasztásában
Kovács Krisztián· 4 perc olvasás
Kép: Bóka János/Facebook
OkosHír: A parlamenti ellenzékben politizáló Fidesz bejelentette, hogy nem vesz részt a kormány által tervezett vizsgálati szerv tisztségviselőinek kiválasztásában. A párt nyilatkozata szerint a felálló testület bírói kontroll nélküli kényszerítő eszközökkel és túlzott ellenőrzési jogosítványokkal rendelkezne, ezért a kezdeményezést a diktatúrák politikai rendőrségéhez hasonlították.
A Fidesz hivatalos közleményben tudatta, hogy távol marad a kormányzat által életre hívott új felügyeleti szerv kinevezési folyamatától, miután a frakció szerint az intézmény jogkörei súlyosan sértik a jogállami kereteket. A párt állásfoglalása szerint a jogszabálytervezet olyan széles körű felhatalmazást biztosítana a vizsgálóbiztosoknak, amellyel magánszemélyeket és gazdasági társaságokat egyaránt megfigyelhetnének vagy lehallgatnának, sőt az ellenzéki bírálat szerint a hatóság akár saját informátori hálózatot is kiépíthetne.
Vállalkozások elleni fellépést és ellenőrizetlen hatalmat emleget az ellenzék
Az ellenzéki formáció szerint a testület felhatalmazást kapna a magánvállalkozások működésének mélyreható vizsgálatára, ami a piaci szereplők közvetlen ellehetetlenülését idézheti elő. A nyilatkozat készítői hangsúlyozzák, hogy a szervezet eljárásai felett nem érvényesülne érdemi bírói felügyelet és hiányoznának a hatékony jogorvoslati garanciák, ezért a kormányoldal kezdeményezését pártérdekeket kiszolgáló önkényként értékelték.
Hirdetés
A Fidesz elutasító határozata nyomán a személyi döntések a parlamenti ellenzék közreműködése nélkül zárulhatnak le a törvényhozásban. Miközben a kormánypárti többség az átláthatóság megteremtésével és a visszaélések hatékonyabb felderítésével indokolja a hatóság felállítását, a korábbi kormánypárt határozottan elutasítja az intézmény beillesztését a magyar igazságszolgáltatási rendbe.
Narratíva és cél A Demokrata felületén közölt Fidesz-közlemény célja a kormányzó Tisza Párt által felállítani kívánt ellenőrző vagy integritási testület azonnali delegitimálása, a leendő szervezetet a legsötétebb kommunista elnyomó szervekkel párhuzamba állítva. A politikai szöveg a bírói fékek állítólagos hiányát és a vállalkozások fenyegetettségét hangsúlyozva kívánja igazolni a kinevezési folyamatból való teljes ellenzéki kivonulást.
Nyelvi eszközök A szöveg a legsúlyosabb történelmi traumákra építő, végletesen polarizáló kifejezéseket mozgósít, amikor a szervezetet az „új ÁVH” vagy a „legsötétebb kommunista diktatúrát idéző intézmény” jelzővel illeti. Emellett a szerző olyan megbélyegző szókapcsolatokat alkalmaz, mint a „politikai komisszárjainak” kiválasztása vagy a „besúgóhálózatot” felállító működés, amelyek kizárják a szakmai vitát és eleve kriminális színezetet adnak a jogalkotási lépésnek.
Forráskezelés A publikáció kizárólag a Fidesz tiltakozó állásfoglalását ismerteti vágatlanul, egyetlen más álláspontot sem engedve érvényesülni. Nem kap teret a törvényjavaslatot beterjesztő kormánypárt, sem pedig független jogi szakértő vagy alkotmányjogász, aki ellenőrizhetné vagy cáfolhatná a bírói kontroll hiányára vonatkozó állításokat.
Hiányzó kontextus Teljesen elhallgatja a forrás a tervezett szervezet hivatalos megnevezését, törvényi funkcióját és a jogalkotó által deklarált céljait. Nem derül ki, hogy a hatóság antikorrupciós vizsgálatokat vagy a közpénzek védelmét látná-e el, miként az sem tisztázott, hogy milyen parlamenti eljárásrend és jogi garanciális fékek mellett történne a tisztségviselők megválasztása.
