OkosHír: A rendőrség előíró-korlátozó határozattal vette tudomásul a 2023-as budapesti utcai támadások ügyében vádolt Simeon Ravi Trux szeptemberi bírósági tárgyalásaira bejelentett demonstrációt. A hatóság a tiltás mellőzését a Kúria joggyakorlatával és a megalapozott valószínűsítés hiányával indokolta, miközben a demonstráció szervezése heves politikai vitát váltott ki.

Jogerős ítélet születhet szeptember végén a Fővárosi Ítélőtáblán a 2023 februárjában elkövetett fővárosi támadások egyik vádlottja, a magát nőként azonosító és Maja néven ismert Simeon Ravi Trux ügyében. A vádhatóság szerint Trux ahhoz a nemzetközi csoporthoz tartozott, amelynek tagjai három és fél évvel ezelőtt több helyszínen támadtak meg általuk szélsőjobboldalinak tartott embereket, köztük külföldi turistákat is. A bántalmazások következtében több sértett súlyos, esetenként közvetetten életveszélyes sérüléseket szenvedett el.

A szeptember 18-ra és 30-ra kitűzött másodfokú tárgyalások napjaira demonstrációt jelentettek be a bíróság épületének közelébe, amelyet a gyülekezési hatóságként eljáró rendőrség nem tiltott meg, hanem bizonyos korlátozások előírása mellett tudomásul vett. A hatósági tájékoztatás szerint a szervezők számára megtiltották a hangosítás használatát, a gyülekezés teljes tiltására viszont jogszabályi ok hiányában nem volt lehetőség. A rendőrség álláspontja szerint a hatályos szabályozás alapján eljárva vettek tudomást a bejelentésről.

Kúriai határozatokra támaszkodik a hatóság

A rendőrség a döntését két korábbi kúriai határozattal indokolta, amelyek egyértelműen rögzítik a gyülekezési jog korlátozásának szigorú feltételeit. A legfőbb bírói fórum iránymutatása kimondja, hogy a hatóságnak pontosan meg kell jelölnie azokat a tényekkel alátámasztható bizonyítékokat, amelyek a veszély vagy jogsérelem bekövetkezését valószínűsítik, és pusztán feltételezések alapján nem hozható tiltó határozat. Mivel ilyen konkrét ténybeli kockázatot a rendőrség a vizsgálat során nem azonosított, a bejelentett rendezvény nem ütközött törvényi tilalomba.

Hirdetés

A demonstráció engedélyezése ugyanakkor éles tiltakozást váltott ki a nemzeti radikális és kormánypárti körökben, ahol arra hivatkoznak, hogy a kormány korábban rendeletben terrorszervezetnek minősítette az Antifát. A bírálók felhívták a figyelmet arra is, hogy a rendezvény bejelentője, Vajnai Attila korábban is szervezett hasonló szolidaritási akciókat, míg a vádlottak védelmére alakult Budapesti Antifasiszta Szolidaritási Bizottság lipcsei szervezete szélsőséges nyilatkozatokat tett közzé a politikai erőszak kapcsán. A Fővárosi Ítélőtábla tájékoztatása alapján a tárgyalássorozat ülései nyilvánosak, azokon a hallgatóság előzetes regisztráció nélkül, az érkezés sorrendjében vehet részt.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél A Demokrata felületén megjelent írás célja a rendőrség és a kormányzat határozott bírálata, amiért a hatóság nem tiltotta be a másodfokú tárgyalás idejére szervezett szolidaritási tüntetést. A szerző az eseményt a nemzetközi baloldali radikalizmus térnyeréseként keretezi, amely ellen a hatóságok szerinte elmulasztanak fellépni.
Nyelvi eszközök A publicisztika erőteljesen pejoratív, dehumanizáló kifejezésekkel él: a vádlott transzneműségét a „magán nőnek képzelő és ezért Majának hívató” fordulattal gúnyolja, a rendőrségi választ „cinikus, hogy ne mondjuk, szemtelen” jelzővel illeti, az állami intézményrendszert pedig a „globalista gyarmati kormány rendőrségének készséges, félrenéző asszisztálása” kifejezéssel támadja.
Forráskezelés A tudósítás bemutatja a rendőrség hivatalos válaszait és a Kúria jogi érvelését, ám ezeket a szerző azonnal hitelteleníti, és kizárólag a saját politikai álláspontját tekinti mércének. A demonstráció bejelentője vagy a tüntetés szervezői nem kapnak megszólalási lehetőséget az elhangzott súlyos vádak tisztázására.
Hiányzó kontextus A lap elhallgatja a magyar gyülekezési jog alapvető elvét, miszerint a tüntetés nem engedélyhez, hanem bejelentéshez kötött alapjog, amelynek korlátozása kizárólag szigorúan meghatározott törvényi okokból lehetséges. Nem tér ki arra sem, hogy a rendőrségnek nincsen jogi lehetősége politikai vagy szimpátiaalapú mérlegelésre egy bírósági kontroll alatt álló eljárásban.

(Forrás: demokrata.hu)