Baka András: A közmédia hitelességét nem lehet ma kihirdetni, ezt a következő évek alatt kell majd megszerezniük!
Kovács Krisztián· 4 perc olvasás
Baka András köztársasági elnök. Kép: Magyar Péter/Youtube
OkosHír: Baka András köztársasági elnök csütörtök este, a budapesti Duna-parti ünnepi műsor közvetítése előtt mondott beszédet az M1 csatornán. Az államfő a közmédia tájékoztató szerepét, politikai függetlenségét és a hitelesség hosszú távú felépítésének szükségességét hangsúlyozta.
Az M1 csatornán csütörtök este kilenc órakor elhangzott beszédében az államfő a televízió tájékoztató szerepéről, valamint az információk pártatlan közvetítéséről ejtett szót, miközben a budapesti Duna-parton zajló fényfestés és ünnepi műsor közvetítésére készültek a nézők. A köztársasági elnök kifejtette, hogy álláspontja szerint a hazai közmédia hosszú időn keresztül propagandaként működött, ami korlátozta a kizárólag innen tájékozódó állampolgárokat a kapott hírek kritikus mérlegelésében. Értékelése alapján a propaganda lényege nem abban áll, hogy melyik politikai oldal érdekeit szolgálja, hanem abban, ha a hírszolgáltatás a politika alárendeltségébe kerül. „A közmédia nem hazudhat. Legyen ez több egy egyszerű mondatnál” – tette hozzá az államfő a felszólalás során.
Hirdetés
A híradás újraindítását szimbolikus lépésnek nevezte, ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a szerkesztőségben dolgozók előtt komoly kihívás áll a társadalmi bizalom helyreállítása során. Szerinte a hitelességet nem lehet azonnal kihirdetni, hiszen azt csak az elkövetkező évek következetes és szakszerű munkájával lehet kiérdemelni. Zárásként kiemelte, hogy a közmédiumok vezetőinek és munkatársainak úgy kell ellátniuk feladataikat, hogy közben maradéktalanul tiszteletben tartják a polgárok szabadságát és ítélőképességét. A beszéd hangsúlyos eleme volt a szakmai és a politikai munka szétválasztása a közszolgálati tájékoztatásban.
Narratíva és cél A beszámoló célja Baka András köztársasági elnök csütörtök esti televíziós beszédének összefoglalása és a közmédia átalakulásával kapcsolatos üzeneteinek közvetítése. A cikk arra a narratívára épít, hogy a hazai köztelevíziózásban fordulópont következett be a híradás újraindításával, és a függetlenség megteremtése hosszú folyamat lesz.
Nyelvi eszközök A szerző alapvetően tárgyilagos, ismertető hangnemben fogalmaz, és nem használ saját értékelő jelzőket a narrációban. A szövegdinamikát az államfőtől vett szó szerinti idézetek adják meg, mint például a „A közmédia nem hazudhat. Legyen ez több egy egyszerű mondatnál” felszólítás, vagy az a megállapítás, hogy „A propagandát nem az teszi propagandává, hogy melyik politikai oldal szolgálatában áll, hanem az, hogy a politika szolgálatában áll.”
Forráskezelés A cikk kizárólag az államfő M1-en elhangzott beszédére mint egyetlen forrásra támaszkodik. Nem szólaltat meg más szereplőket, így sem a közmédia jelenlegi vagy korábbi vezetésének álláspontja, sem más politikai vagy szakmai szereplők reakciója nem jelenik meg az írásban.
Hiányzó kontextus A szövegből hiányoznak a közmédia újraindításának pontos politikai és szervezeti hátterét megvilágító részletek, valamint az arra vonatkozó háttérinformációk, hogy pontosan mikor és milyen körülmények között állt le vagy alakult át a hírszolgáltatás. Szintén elmarad az államfő kijelentéseinek független szakmai vagy médiatörténeti kontextusba helyezése.
