OkosHír: Kormányzása első száz napjában 545 bejegyzést tett közzé Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki átlagosan négyóránként jelentkezett új tartalommal. Bár a közzétett posztok száma az idő előrehaladtával tizenkét százalékkal növekedett, az egy-egy bejegyzésre jutó átlagos kedvelések száma megközelítőleg a felére esett vissza. A közönséget elsősorban a személyes hangvételű bejegyzések mozgósították, míg a hivatalos intézkedésekről szóló tájékoztatások kevesebb reakciót váltottak ki.

A május 9. és augusztus 16. közötti időszakban a miniszterelnök egyetlen napra sem hagyott fel a közösségi médiás jelenléttel, így a száz nap során átlagosan napi 5,5 alkalommal publikált a Facebookon. Az aktivitás az idő múlásával fokozatosan emelkedett, hiszen míg a hivatali periódus első huszonöt napjában napi 5,4 bejegyzés született, addig az utolsó huszonöt napos szakaszban ez a szám 6,1-re emelkedett. A legintenzívebb napnak az augusztus 11-i köztársaságielnök-választás bizonyult, amikor tizenegy bejegyzés jelent meg a kormányfő hivatalos oldalán, aki a gazdasági mutatók ismertetését követően maga is hivatkozott az általa folytatott kommunikációs stílusra.

A száz nap alatt közzétett 545 bejegyzés terjedelme összességében elérte a 171 ezer leütést, a hosszabb szövegek ugyanakkor nem eredményeztek automatikusan magasabb elérést. A tartalmak tematikus megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a bejegyzések jelentős része nem a közvetlen kormányzati döntéseket, hanem az ellenzékbe került Fideszt, illetve az előző kabinet tevékenységét érintette. Összesen 150 poszt foglalkozott a politikai ellenfelekkel vagy korrupciós témákkal, miközben konkrét kormányfői utasításról három, míg kormányrendeletekről vagy törvényjavaslatokról hat alkalommal számolt be a miniszterelnök.

A személyes témák népszerűsége és az elérések csökkenése

A miniszterelnöki oldal a vizsgált időszakban 41,7 millió reakciót, 2,24 millió hozzászólást és 2,22 millió megosztást regisztrált, ami bejegyzésenként átlagosan több mint 76 ezer kedvelést jelentett. A legmagasabb interakciót nem a szakpolitikai bejelentések, hanem a magánéleti témák érték el: a legnépszerűbb tartalom a miniszterelnök három fiáról szólt, amelyre több mint 388 ezer reakció érkezett. A családi és személyes bejegyzések átlagosan lényegesen jobb mutatókat produkáltak, amit jól szemléltet, hogy a kertről szóló rövid poszt harmincezerrel több kedvelést kapott, mint az európai uniós források hazahozataláról szóló hivatalos tájékoztatás.

Hirdetés

Annak ellenére, hogy a posztok száma tizenkét százalékkal növekedett a száznapos periódus végére, a közönség elkötelezettsége markáns csökkenést mutatott. Míg az első huszonöt napos szakaszban egy bejegyzés átlagosan több mint 110 ezer kedvelést gyűjtött be, addig az utolsó huszonöt napban ez az érték 57,5 ezerre csökkent. Ez a tendencia azt jelenti, hogy az utolsó időszakban közzétett tizenhéttel több bejegyzés ellenére összesen hatmillióval kevesebb kedvelés érkezett a kormányfő bejegyzéseire, jelezve a folyamatos jelenlétből fakadó érdeklődés-visszaesést.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél A cikk elsődleges szándéka, hogy a miniszterelnök közösségi médiás jelenlétét túlzónak, felületesnek és hatékonyságát vesztőnek mutassa be. A szerző a nagyfokú aktivitást az érdemi kormányzati munka hiányával állítja szembe, sugallva, hogy a politikus a valódi döntéshozatal helyett a látszatkormányzást választotta.
Nyelvi eszközök A szöveg több helyen pejoratív és ironikus megfogalmazásokkal él, például amikor a bejegyzések terjedelmét „Az öreg halász és a tenger” című kisregényhez hasonlítja, vagy amikor a miniszterelnöki kommunikációt az „FB-kormányzás” kifejezéssel illeti. A narratíva építését szubjektív lezárás erősíti fel, amely szerint a „folyamatos jelenlét önmagában nem képes fenntartani a kezdeti érdeklődést”.
Forráskezelés A cikk az Index által feldolgozott adatokat használja fel saját politikai értelmezésének alátámasztására, miközben kizárólag a mennyiségi és elkötelezettségi mutatókat emeli ki. Bár egy rövid idézet erejéig megjelenik maga a miniszterelnök is, sem független közösségimédia-szakértőt, sem a kormányzati kommunikációért felelős szereplőt nem szólaltat meg a lap.
Hiányzó kontextus A szerző teljesen figyelmen kívül hagyja az elérések csökkenésének általános közösségi médiás kontextusát, például az algoritmusok működését vagy az információs telítődés jelenségét. Nem tér ki arra sem, hogy az ellenzékből kormányra kerülő szereplők esetében a választási kampányt követő időszakban természetes módon tapasztalható az elsődleges felajzott érdeklődés korrekciója.

(Forrás: demokrata.hu)