OkosHír: A 2010 és 2026 közötti tizenhat évben az Igazságügyi Minisztérium évente átlagosan 1181 nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelést engedélyezett, míg a 2002 és 2010 közötti nyolc évben ez a szám 755 volt. A nyilvánosságra került adatok szerint a két időszak összevetésében 56 százalékos az éves átlagos növekedés, miközben a hatóságok kérelmeit szinte kivétel nélkül jóváhagyták az egymást követő igazságügyi miniszterek.

A nemzetbiztonsági és alkotmányvédelmi célú titkos megfigyelések statisztikáit Néher András, a TISZA Párt országgyűlési képviselője kérte ki az Igazságügyi Minisztériumtól, hogy összehasonlíthassa az elmúlt tizenhat év és az azt megelőző két kormányzati ciklus adatait. A politikus a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében rámutatott, hogy a 2002 és 2010 közötti nyolcéves időszakban összesen 6040 esetben adott engedélyt a tárcavezető titkos információgyűjtésre. Ezzel szemben a 2010 óta eltelt tizenhat esztendőben közel 19 ezer alkalommal hagytak jóvá hasonló kérelmet, ami évi átlagban 56 százalékos emelkedést jelent az előző időszakhoz képest. A képviselő drasztikus növekedésként értékelte a kapott számsort. A nem bűnüldözési, hanem nemzetbiztonsági célú megfigyeléseknél nem a nyomozási bíró, hanem a mindenkori igazságügyi miniszter hozza meg a döntést, és az ilyen típusú intézkedéseket elsősorban szélsőséges csoportok vagy külföldi kémek elleni fellépésre használják.

A hatósági kérelmek eloszlása

A 2010 és 2026 közötti időszakban benyújtott kérelmek túlnyomó többségét az Alkotmányvédelmi Hivatal terjesztette elő, összesen 10 403 alkalommal, amelyből a tárca mindössze harminc esetben mondott nemet. A megszüntetés előtt álló Terrorelhárítási Központ 3740 igényléséből három elutasítás született, míg az Információs Hivatal 3320 kérelméből tizenhármat dobott vissza a minisztérium. Az adatok tanúsága szerint az igazságügyi tárca a benyújtott igények elenyésző hányadát bírálta csak felül.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat mind az 1370, valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat mind a 122 előterjesztése elutasítás nélkül átment a miniszteri ellenőrzésen. A kérelmek száma az évek során folyamatos emelkedést mutatott, és a megfigyelési engedélyek kiadásának csúcspontját a 2021-es esztendő jelentette, amikor egyetlen év alatt 1469 esetben járult hozzá a tárca a titkos információgyűjtéshez. Az adatsor így átfogó képet ad a titkosszolgálati aktivitás és az engedélyezési mechanizmusok alakulásáról az elmúlt több mint két évtizedben.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél A bemeneti írás a titkosszolgálati megfigyelések számának alakulásán keresztül kívánja szemléltetni az előző kormányzati időszak ellenőrzési gyakorlatát, és a tiszás politikus adatigénylésére építve a megfigyelések számának szignifikáns emelkedését emeli ki. A tartalom arra keres válaszértékelést, hogy az igazságügyi miniszteri kontroll mennyire volt aktív a különböző kormányzati ciklusokban.
Nyelvi eszközök A szerző az ellenzéki politikus értékelő kifejezéseit szó szerint idézi, beleértve az egyes szám első személyű megfogalmazású „többször figyeltek meg minket” állítást, valamint a „drasztikus növekedés” minősítést. Emellett a szöveg saját narrációjában is felbukkan egy politikailag színezett elem a Terrorelhárítási Központ kapcsán, amikor azt mint „a megszüntetendő Terrorelhárítási Központ (TEK)” említi meg.
Forráskezelés A leírtak kizárólag a 24.hu korábbi adatigénylésére, valamint Néher András közösségi médiában közzétett bejegyzésére és a minisztériumtól kapott számsorokra támaszkodnak. Nem jelenik meg az érintett hatóságok vagy szakértők reakciója, és a korábbi igazságügyi tárca álláspontja sem kap felületet.
Hiányzó kontextus Elmarad annak részletezése, hogy a technológiai fejlődés, a nemzetközi biztonsági környezet változása vagy az elektronikus kommunikáció elterjedése milyen mértékben befolyásolta az engedélykérelmek számának növekedését. Továbbá nem derül ki a megfigyelések szakmai indokoltsága vagy az elutasított kérelmek konkrét jogi háttere sem.

(Forrás: telex.hu)