A jogszabály-előkészítés hátterében hónapok óta zajlanak az egyeztetések, melyek keretében a Magyar Természetvédők Szövetsége már át is nyújtotta saját civil törvénytervezetét a kormánynak. Ezzel párhuzamosan Sulyok Katalin biológus és környezetjogász, a Durham Egyetem docense, valamint az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának oktatója a Másfél fok elnevezésű szakmai portálon közölt részletes tanulmányt. A szakértő rámutatott arra, hogy a leendő szabályozásnak szigorú normáknak kell megfelelnie a jogi megalapozottság érdekében.
A korábbi szabályozás jogi aggályai
Az új törvény megalkotását jogi kötelezettség is sürgeti, mivel az Alkotmánybíróság korábban hiányosnak ítélte a 2020-ban elfogadott klímatörvényt. A testület mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést állapított meg, ezért határidőt adott az Országgyűlésnek a jogszabályi hiányosságok pótlására. Mivel az elvárások nem teljesültek maradéktalanul, az új kabinet feladata a hiányosságok törvényi rendezése.
A környezetjogász által kidolgozott tízpontos szempontrendszer nemcsak a hazai alkotmányos elvárásokat veszi figyelembe, hanem az Emberi Jogok Európai Bírósága és a Nemzetközi Bíróság állásfoglalásaira is támaszkodik. Ezen nemzetközi fórumok joggyakorlata alapján a klímavédelem nem mérlegelhető politikai döntés, hanem az államokat terhelő, kikényszeríthető jogi kötelezettség.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés
A telex.hu cikkének célja a készülő klímatörvény szakmai és jogi megalapozottságának hangsúlyozása, miközben a korábbi törvényalkotás kudarcaira hívja fel a figyelmet. A írás az új kormányzati intézkedések szükségességét és a civil javaslatok legitimációját erősíti.
A szerző tömör és tájékoztató nyelvezetet használ, ám értékelő jelzőkkel is él. A szövegben megjelenik a „jelentékeny és hatékony klímatörvény” kifejezés, valamint a jogi kereteket minősítő „jogilag aggályos” megfogalmazás is.
A lap kizárólag a szakmai és civil oldal álláspontját (Magyar Természetvédők Szövetsége, Sulyok Katalin) jeleníti meg. A kormányzati oldal pontos elképzelései vagy a törvényelőkészítés részletei nem szerepelnek a beszámolóban.
Egyáltalán nem derül ki a szövegből a tíz szakmai pont pontos tartalma, ahogyan a civil szervezet által kidolgozott törvényjavaslat lényegi elemeiről sem esik szó. A cikk emellett nem ismerteti az Alkotmánybíróság korábbi elmarasztaló határozatának részletes jogi indoklását sem.
