Könnyen lehet, hogy már a jövő hét elején kiderül, ki követi Sulyok Tamást a köztársasági elnöki székben. A Tisza-frakció kezdeményezésére ugyanis az Országgyűlés elnöki feladatait ellátó Hallerné Nagy Anikó alelnök elé került az a dokumentum, amelyben a Tisza Párt képviselői – Magyar Péterrel és 42 kormánypárti képviselővel az élen – azt kérik, hogy augusztus 11-re, keddre tűzzék ki az államfőválasztást.
Szigorú határidők az Alaptörvényben
A sietség nem véletlen, az Alaptörvény ugyanis pontosan meghatározza a kereteket. Sulyok Tamás megbízatása július 20-án szűnt meg, ettől a naptól számítva pedig legfeljebb 30 napja van a parlamentnek arra, hogy megválassza a következő államfőt.
A megválasztott köztársasági elnök nem rögtön, hanem a titkos szavazás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a jövő keddi plenáris ülésen sikeresen lezajlik a voksolás, az új államfő augusztus 19-én, szerdán teheti le az esküt. Így a másnapi nemzeti ünnepeltetésen, augusztus 20-án már ő adhatja át a magas rangú állami kitüntetéseket és díjakat.
Fordulatok a jelöltkeresésben
Az államfőjelölt megkeresését több meglepő húzás és sikertelen egyeztetés kísérte. Magyar Péter kezdetben a lakosság javaslatait kérte a posztra, majd szinte azonnal bejelentette, hogy Polgár Judit sakknagymestert tartaná a legalkalmasabbnak a feladatra. A jelölési folyamat és a felkért személye is vitákat váltott ki, a folyamat végén pedig Polgár maga utasította vissza a felkérést.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA Tisza Párt elnöke ezt követően több ismert szakemberrel lépett kapcsolatba. Tárgyalt többek között:
- Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel,
- Fülöp Botond ügyvéddel (a Vidéki prókátor oldal szerzőjével),
- és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével.
Bár az egyeztetések pontos részletei nem ismertek, és az érintettek sem válaszoltak a megkeresésekre, elemzők nem tartják kizártnak, hogy a Tisza Párt végül közülük nevez meg valakit.
Parlamenti erőviszonyok és az esélyek
Az új köztársasági elnök megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmados többségére van szükség. Ahhoz azonban, hogy egy jelölt neve egyáltalán rákerüljön a szavazólapra, a képviselők legalább egyötödének – vagyis minimum 40 képviselőnek – az írásos ajánlása kell.
Ez a feltétel érdemben szűkíti a mozgásteret:
- A Tisza Párt rendelkezik a szükséges támogatottsággal az önálló jelöltállításhoz.
- A 44 fős Fidesz-frakció szintén képes lenne erre önállóan, ám a Fidesz és a KDNP korábban előre jelezte, hogy bojkottálni fogják a szavazási folyamatot, mert nem tartják törvényesnek Sulyok Tamás korábbi eltávolítását.
- A kisebb frakciók, mint a KDNP vagy a Mi Hazánk, Fidesz-támogatás nélkül képtelenek érvényes ajánlást felmutatni. A Mi Hazánk ugyan dr. Tóth Máté energiajogászt jelölte, ez egyéb frakciók segítsége nélkül legfeljebb szimbolikus döntésnek tekinthető.
Hány évre választanak most államfőt?
Az Alaptörvény 17. módosításának értelmében a megválasztandó köztársasági elnök mandátuma nem a megszokott módon alakul: megbízatása az új Alkotmány hatálybalépéséig tart majd, de maximum 5 éves időtartamra szólhat.
