Június közepén az OGYM társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 2026–2027-es tanév rendjéről szóló rendelettervezetet. A folyamat során többek között a Civil Közoktatás Platformmal (CKP), a Nemzeti Pedagógus Karral (NPK), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ), valamint egyházi, nemzetiségi és magániskolai képviselőkkel is tárgyaltak.
A tárca a beérkezett felvetések egy részét elfogadta. Bizonyos változtatásokat már a mostani rendeletbe is beépítenek, míg más javaslatok esetében a szakmai támogatás adott, de bevezetésükre csak a következő években kerül sor.
Vita a tanév hosszáról és a hőség okozta kihívásokról
Az egyeztetések egyik legtöbbet vitatott pontja a tanév hossza volt. A klímaváltozás okozta hőség miatt – különösen a légkondicionálás nélküli intézményekben – a tanév utolsó hetei komoly terhet jelentenek a diákoknak és a pedagógusoknak.
A Nemzeti Pedagógus Kar ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a tanítási napok számának csökkentése szűkíthetné az iskolák szervezési mozgásterét. A minisztérium jelezte, hogy a következő tanévben még nem lesz rövidebb a tanév, de a jövőben napirendre kerülhet a szerkezet átfogó vizsgálata.
Rugalmasabb intézményi működés és kevesebb kötelező mérés
A nyári meleg kezelésére az iskolák már most is nagyobb mozgásteret kapnak. A különböző témahetek időpontjáról az intézmények saját pedagógiai programjuk alapján dönthetnek, ami segíthet a hőségriadókhoz való alkalmazkodásban.
Az országos kompetenciamérések kapcsán a Civil Közoktatás Platform és a Nemzeti Pedagógus Kar is a mérések csökkentését szorgalmazta. A tervezet ugyanakkor tartalmaz szűkítéseket: az Országos Pályaorientációs Mérés, valamint az 1–2. évfolyamos felmérések a jövőben önkéntes, választható formában működnek majd.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja az oktatási kormányzat és a szakmai szervezetek közötti egyeztetési folyamat bemutatása, hangsúlyozva a klímaváltozás iskolai hatásait és a tervezett könnyítéseket.
A szerző visszafogott, tájékoztató jellegű nyelvezetet használ, kerüli a túlzó jelzőket, és a hivatalos álláspontokat, valamint a szakmai szervezetek érveit egyensúlyban mutatja be.
A cikk pontosan megnevezi a tárgyalópartnereket (CKP, NPK, PDSZ, minisztérium), de a részletek nagyrészt egyetlen külső sajtótermékre (Blikk) és a hivatalos tervezetekre támaszkodnak.
Nem részletezi a cikk, hogy a törvényileg előírt mérések pontosan mely jogszabályokhoz kötődnek, illetve milyen konkrét alternatívákat javasoltak a szakszervezetek a kieső tanítási napok pótlására.
