A Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint az ügyintéző hét éven keresztül jogosulatlanul végzett módosításokat a közhiteles ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázisában. A hatósági eljárásokat mellőzve törölt vagy rögzített adatokat az érintett ingatlanoknál.
„A kormánytisztviselő – az eddig rendelkezésre álló adatok szerint közel félszáz cselekményével – rendszeres haszonszerzésre törekedett, az általa törvénysértően végzett adatmódosításokért cserébe a bűncselekménnyel érintett ingatlanok érdekeltjeitől jogtalan előnyt fogadott el. A módosítások miatt az ingatlanok tulajdoni lapja és a térképi adatbázis között eltérés keletkezett” – olvasható a közleményben.
Nyomozati cselekmények és gyanúsítások
A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség június 23-án házkutatásokat tartott, amelyek során elektronikai eszközöket, dokumentumokat és készpénzt foglaltak le. A nyomozók a kormánytisztviselő mellett két ingatlanközvetítőt is gyanúsítottként hallgattak ki. Az egyik közvetítő saját ingatlana kapcsán vesztegette meg a tisztviselőt, míg a másik közvetítő harmadik fél számára közvetített a jogtalan módosításokhoz.
A gyanúsítottak a kihallgatások során nem tettek vallomást, a gyanúsítás ellen pedig panasszal éltek. A Szegedi Járásbíróság a kormánytisztviselő letartóztatását egy hónapra elrendelte, amely ellen a terhelt fellebbezett. A két ingatlanközvetítő szabadlábon védekezik az eljárás során. Az eljárás folyamatban van.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a közérdeklődésre számot tartó bűnügyi esemény tényszerű, érzelemmentes tájékoztatása, elkerülve a hatósági közleményben rejlő, az elkövetőre vonatkozó negatív minősítéseket.
Az eredeti forrás olyan kifejezéseket használ, mint a „törvénysértően végzett adatmódosítások” vagy „rendszeres haszonszerzésre törekedett”. Ezeket a jelentés az ügyészségi gyanú tényére cserélte, megtartva a jogi terminológiát (pl. „hivatali vesztegetés elfogadása”), anélkül, hogy a bűnösséget előzetesen deklarálná.
A szöveg kizárólag a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos közleményére támaszkodik. Hiányzik az érintett kormányhivatal belső vizsgálatáról szóló információ, valamint az érintett ingatlanok tulajdonosainak helyzete, akiket a hamis adatok közvetlenül érinthettek.
A szöveg nem tér ki arra, hogy a 7 éves időtartam alatt milyen belső ellenőrzési mechanizmusok mulasztása tette lehetővé a rendszeres adatmódosítást, ami a hatósági működés hitelessége szempontjából releváns kérdés.
