A hivatal 2025-ös beszámolója szerint a 120 munkavállaló éves bérköltsége – beleértve a pótlékokat, juttatásokat és költségtérítéseket – összesen 2,49 milliárd forintot tett ki. Ez az összeg havi bruttó 1,73 millió forintos átlagjövedelmet jelent fejenként. A számításokat befolyásolja a hivatalvezető, Lánczi Tamás havi 5,4 millió forintos illetménye. A szervezet éves működési költségvetése teljes egészében állami forrásból származik.
A választásokat követő, április 12-e óta eltelt 78 napban a hivatal nyilvános felületein szignifikáns visszaesés tapasztalható a közzétett tartalmak számában. Míg a választásokat megelőző 78 napban a hivatal 54 hírt, 27 elemzést, 33 videót és 336 Facebook-posztot tett közzé, addig a választások óta ezek a számok nullára, illetve egyetlen dokumentumra csökkentek. A Szuverenitásvédelmi Hivatal közösségi média felületeinek kezeléséért 11 adminisztrátor felel. A választásokat követő időszakban a hivatal podcast-csatornái (Szuverén, Védvonal) és a SzuverenitásFigyelő hírlevelek sem frissültek.
Adatkérés és hivatalos válaszadás
A hivatal jelenlegi működésével és a választások óta végzett tevékenységével kapcsolatban megkereste a telex a szervezetet. A kérdések arra irányultak, hogy mi az oka a kommunikációs aktivitás visszaesésének, illetve milyen konkrét feladatokat láttak el az elmúlt két és fél hónapban. A hivatal eddig nem reagált a megkeresésre.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a közpénzből fenntartott állami intézmény hatékonyságának kérdőre vonása a választások utáni aktivitás és a bérköltségek összevetésével.
Az eredeti szöveg „nem igazán látni nyomát annak, hogy a hivatal egyáltalán működne” megfogalmazása egy szubjektív következtetés, amely a csendet inaktivitásként értelmezi. A cikk a „szuverenitásvédelmi munka felpörgetése lenne indokolt” fordulattal kontrasztot képez a hivatal korábbi nyilatkozatai és a választás utáni csend között.
A cikk nem tér ki arra, hogy a hivatal tevékenysége tartalmazhat-e olyan bizalmas vagy háttérben zajló munkát, amely nem igényel nyilvános megjelenést. A „120 fő” és a „fizetések” hangsúlyozása a gazdasági felelősségre irányítja a fókuszt, de nem vizsgálja a törvényi kötelezettségek teljesítését, csupán a nyilvános kommunikációt.
