A bíróság márciusban felfüggesztette az ügyet, és az Alkotmánybírósághoz fordult jogértelmezésért. A mostani végzés szerint az eljárást megszüntették, mivel a főpolgármester által meghirdetett gyűlés megfelelt a gyülekezési törvény előírásainak.
A bíróság korábban vizsgálta, hogy az ügyészség által hivatkozott gyermekvédelmi törvény és a gyülekezési törvény egyes rendelkezései sértik-e a jogbiztonságot. Felmerült annak a lehetősége, hogy a szabályozás aránytalanul korlátozza a békés gyülekezéshez való jogot, mivel kötelezővé tette bizonyos rendezvények betiltását. A bíróság álláspontja szerint az általános tilalom hátrányosan különböztette meg az LMBTQI közösség tagjait, és korlátozta a véleménynyilvánítás szabadságát. Tavaly júniusban a Budapest Pride-ot a hatósági tiltások ellenére tartották meg. Az idei eseményt már nem a Főpolgármesteri Hivatal szervezte. Karácsony Gergely a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a rendezvény bejelentését a rendőrség tudomásul vette, így a szervezésnek nincs jogi kockázata. A főpolgármester szerint a politika feladata olyan társadalmi környezet kialakítása, ahol minden polgár egyenlő jogokkal élhet.
Hadja Lahbib, esélyegyenlőségért felelős uniós biztos a Városházán tartott találkozón hangsúlyozta, hogy a Pride megrendezése alapvető emberi jog. Az uniós biztos bírálta a gyermekvédelmi törvényt, amely szerinte stigmatizálja az érintett közösséget. Hozzátette, hogy az Európai Unió a jövőben megduplázott költségvetési forrásokkal támogatja a befogadó társadalmi kezdeményezéseket.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a büntetőeljárás megszüntetésének közlése mellett az LMBTQI közösség jogainak és a gyermekvédelmi törvény körüli jogi vitának a bemutatása, hangsúlyozva a politikai szereplők álláspontját.
A szövegben keverednek a tényszerű bírósági megállapítások és a politikai szereplők érzelmileg telített nyilatkozatai. A „kell radírozni” vagy „gyűlöletre épített” kifejezések használata a politikai diskurzus részét képezi, nem a semleges újságírói leírást.
A cikk alapvetően a főpolgármester és az uniós biztos narratíváját követi. Nem részletezi az ügyészség eredeti jogi érvelését a tiltással kapcsolatban, így a „teljes kép” a jogi vita egyik oldalára fókuszál.
