A szentendrei képviselő-testület június 24-i ülésén Szelei Pál rendőrkapitány részletes tájékoztatást adott az év elején történt incidensről. A vizsgálat lezárultával megállapították, hogy nem bizonyítható a márciusban bejelentett fegyveres támadás megtörténte.
Az ügy előzménye, hogy Vitályos Eszter országgyűlési képviselő közösségi oldalán számolt be egy esetről, amelyben állítása szerint gázpisztollyal lőttek rá egy aláírásgyűjtő aktivistára. A politikus a történteket „a tiszás gyűlöletkeltés következményének” és a politikai ellenfelek hergelésének tulajdonította. Az érintett aktivista egy videóban arról beszélt, hogy egy társasházi kopogtatás során egy lakó ablakából lövést adtak le rá, ám sérülés nélkül elmenekült. A rendőrségi eljárás során a hatóságok több vizsgálati cselekményt is elvégeztek. A bejelentő tanúvallomása során már nem állította határozottan, hogy látta volna a támadót vagy a fegyvert, csupán egy durranásszerű hangot említett. A rendőrség az érintett lakásban házkutatást tartott, de fegyvert vagy annak látszó tárgyat nem találtak. A helyszínen pirotechnikai eszköz használatára utaló nyomokat sem sikerült rögzíteni. A szakértői vizsgálat során a lakó kezéről vett mintákat is elemezték, ám a Pest Vármegyei Rendőrfőkapitányság bűnügyi igazgatósága végül bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást, mivel a rendelkezésre álló adatok alapján a támadás ténye nem volt megállapítható.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti cikk célja egy politikai indíttatású vád és a hatósági vizsgálat eredményének szembeállítása. A szerző a politikai szereplő által használt, vádaskodó nyelvezetet (pl. „hergelés”, „gyűlöletkampány”) idézi, hogy rámutasson a valóságalap hiányára.
Az eredeti szöveg erősen épít a „tiszás gyűlöletkeltés” és „folyamatos hergelés” kifejezésekre, amelyek a politikai polarizációt erősítik. Ezek az idézett részek ellentétben állnak a rendőrségi beszámoló száraz, tényközlő stílusával.
A cikk nem tér ki arra, hogy a bejelentő aktivista miért változtatta meg a vallomását a rendőrségi kihallgatás során a videós beszámolóhoz képest, illetve nem vizsgálja a politikai kommunikáció és a valós események közötti szakadék tágabb társadalmi okait.
