Az Országgyűlés 145 igen és 39 nem szavazattal fogadta el a Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián által benyújtott előterjesztést. A törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, a jelenlegi vezetők megbízatása pedig a kihirdetés másnapján megszűnik. A jogszabály alapjaiban írja át a közszolgálati média struktúráját, amely több évtizedes intézményi rendet érint.
Új szervezeti felépítés és független felügyelet
A módosítás értelmében az MTVA beolvad a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be, amely Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. néven folytatja tevékenységét. Ezzel párhuzamosan az MTI Nonprofit Zrt. visszanyeri önállóságát. A két társaság felett a frissen létrehozott Független Közmédia Testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A kilencfős testület összetétele a politikai és szakmai szférák egyensúlyára törekszik, tagjait a parlamenti frakciók, valamint médiaszakmai szervezetek delegálják.
Politikai összeférhetetlenségi szabályok
A törvény szigorú összeférhetetlenségi kritériumokat vezet be a médiacégek vezérigazgatói és a felügyelő testületek tagjai számára. Kizáró ok minden olyan jelölt, aki az elmúlt öt évben pártpolitikai tisztséget viselt, vagy egyéb módon kötődött politikai szervezetekhez. Ez a rendelkezés kiterjed a Médiatanács tagjaira és elnökére is, akinek kiválasztása a jövőben nyílt pályázati eljáráshoz kötött.
Pénzügyi és tartalmi irányelvek
A közmédia finanszírozása a jövőben hároméves önálló törvényi keretek között zajlik, az első ciklus 2028-tól indul. A korábbi MTVA helyébe lépő Sajtóalap a jövőben nem a közmédia működtetését, hanem a független médiatartalom-szolgáltatók és az etikus újságírás támogatását szolgálja. A közszolgálati média alapelveit a Közszolgálati Charta rögzíti, amelynek betartását a tizennyolc tagú Közszolgálati Tanács ellenőrzi.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a törvényhozási folyamat tárgyilagos ismertetése, ugyanakkor a forrásszöveg erőteljesen a „függetlenség” és „újraépítés” keretrendszerét használja, sugallva, hogy a korábbi rendszer hiányosságait hivatott korrigálni az új szabályozás.
A narrátor a „visszaáll”, „független”, „átalakít” kifejezéseket használja, amelyek pozitív értékítéletet társítanak a változásokhoz. A „kizáró ok” és a „szigorú összeférhetetlenség” említése a transzparencia látszatát erősíti.
A cikk nem tér ki a hirtelen vezetői leváltások („megbízatása a törvény kihirdetését követő napon megszűnik”) lehetséges jogi és működési kockázataira, illetve nem vizsgálja, hogy a politikai delegáltságú testületek a gyakorlatban képesek-e valódi függetlenségre.
