Az Oxfordi Egyetemen működő Reuters Intézet éves sajtóvizsgálata szerint a magyarországi hírfogyasztók bizalma a sajtóban történelmi mélypontra süllyedt. A 2026 elején végzett, 48 országot érintő reprezentatív kutatás adatai alapján a bizalmi index 5 százalékponttal, 17 százalékra esett vissza. Ez az érték a globális, 37 százalékos átlagnál jelentősen alacsonyabb.
A megbízhatósági rangsor és az elérések
A válaszadók saját bevallásuk szerinti tájékozódási szokásait vizsgáló felmérés szerint az online hírportálok közül a Telex rendelkezik a legszélesebb eléréssel. A megbízhatósági mutatók tekintetében azonban árnyaltabb a kép: a hírfogyasztók 49 százaléka az RTL-t, 44 százaléka a HVG-t, 41 százaléka pedig a Telexet tartja hiteles forrásnak.
A rangsor másik végén a Blikk áll, amelynek híreiben a megkérdezettek 15 százaléka bízik. Hasonlóan alacsony, 25 százalék alatti bizalmi indexet mértek a közmédia, az Origo, a Magyar Nemzet és a TV2 esetében is. A kutatás rögzíti, hogy a vizsgált médiumok elérése és megítélése a válaszadók szubjektív visszajelzésein alapul, így az eltérhet a hivatalos piaci közönségmérési adatoktól.
Politikai környezet és választási kampány
A tanulmány külön kitér a 2026-os parlamenti választásokat megelőző időszakra. A jelentés szerint a politikai kampány jelentős hatást gyakorolt a médiapiacra. A dokumentum számos eszközt azonosít, amelyeket a kormánypárt a politikai kommunikáció során alkalmazott. Ezek közé sorolja a jogalkotási intézkedéseket, a közösségi média és óriásplakát-kampányokat, valamint a mesterséges intelligenciával előállított deepfake tartalmakat.
A jelentés elemzi a finanszírozási különbségeket is. Míg a kormányközeli médiumok elsősorban állami reklámbevételekből működnek, a független hírportálok bevételei döntően olvasói támogatásokból és külföldi pályázati forrásokból származnak. A tanulmány megjegyzi, hogy a külföldi tulajdonú médiacégek száma 2010 óta 57-ről 17-re csökkent Magyarországon.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a Reuters Intézet jelentésének ismertetése, ugyanakkor a szöveg erősen épít a magyarországi sajtószabadsággal kapcsolatos kritikus narratívára, különösen a választási kampány eseményeinek kiemelésével.
Az eredeti szövegben megfigyelhető a „kritikus hangok elnyomása” vagy „fokozódó retorika” típusú minősítő kifejezések használata, amelyek célja a kormányzati médiaviszonyok negatív keretezése.
A jelentés a „válaszadók bemondása” alapján dolgozik, ami a polarizált magyar médiakörnyezetben a válaszok torzításához vezethet. A cikk nem fejti ki, hogy a bizalmi indexek esetlegesen a fogyasztók politikai preferenciáival való korrelációt is tükrözik-e.
