A NAV belső vizsgálata megállapította, hogy a Legfőbb Ügyészség jogsértő módon jelölte ki az adóhatóságot a nyomozásra. A mintegy 30 oldalas dokumentum szerint az ügyészség egy e-mailben küldött irattal intézkedett, amely jogilag nem minősül határozatnak.
Az adóhatóság saját munkatársainak meghallgatása során kiderült, hogy a március 5-i elfogást követően a NAV a jogilag aggályos utasítás alapján rendelte el a nyomozást. A jelentés szerint a feljelentés alapjául szolgáló mellékletek hiányoztak, így a bűncselekmény gyanúja sem volt megalapozott az eljárás kezdetekor.
A TEK bevonása és a vagyontárgyak kezelése
A Terrorelhárítási Központ (TEK) közreműködésével kapcsolatban a jelentés kérdőjeleket fogalmaz meg. A NAV-os vezetőket kész tények elé állították a TEK bevonásáról, az együttműködés során pedig nem volt megfelelő összhang az előállítás jogalapját és a kényszerítő eszközök alkalmazását illetően.
A hatóságok március 6. és 9. között indoklás nélkül tartották maguknál az ukrán szállítmányt és a járműveket. Bár a kormány később rendeletet hozott a vagyon visszatartásáról, a vizsgált időszakban nem rögzítettek jogi indokot a lefoglalás hiányában történő visszatartásra.
Szakmai nézetkülönbségek az ügyészségen
Az ügy folyományaként Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője június 11-én lemondott. Döntését a Legfőbb Ügyészséggel való szakmai nézetkülönbségekkel indokolta, amelyek az eljárási cselekmények sorrendjére és a bűncselekmény gyanújának megítélésére vonatkoztak.
A március 5-én elfogott, 27 milliárd forint értékű szállítmány az osztrák Raiffeisen Banktól tartott Ukrajnába. A magyar hatóságok később elengedték és kiutasították az érintett ukrán állampolgárokat. Az Ukrán Nemzeti Bank június elején illegálisnak minősítette az akciót, míg a magyar kormány a kampány során törvénytelenségre utaló jelzéseket tett.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a hatósági eljárásban tapasztalt szabálytalanságok dokumentumokkal alátámasztott bemutatása, rávilágítva a Legfőbb Ügyészség és a NAV közötti belső feszültségekre.
Az eredeti szöveg gyakran használ erős, minősítő jelzőket (pl. „törvénysértően”, „aggályos”), amelyeket a cikk semleges, cselekvő igékre épülő megfogalmazással helyettesít, a tényekre koncentrálva.
A cikk a NAV belső jelentésére és a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos lemondási indoklására támaszkodik. Hiányoznak azonban az érintett politikai döntéshozók közvetlen válaszai a felmerült vádakra.
Bár a cikk részletezi a jogi aggályokat, nem tér ki arra, hogy a 2026-os választási kampánykörnyezet milyen mértékben befolyásolhatta a hatósági akciók időzítését és kommunikációs keretezését.
Kép: Magyarország kormánya/Facebook
