A NAV Bűnügyi Főigazgatósága által folytatott nyomozás több mint 30 projektet érint, amelyek az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) gyanúja szerint szabálytalanul használták fel a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) forrásait. A hatóság közlése szerint az ügyben eddig mintegy 500 tanút hallgattak ki, és a vizsgálat lezárásához további kihallgatások szükségesek.
A találmány és a bevételi források háttere
Rogán Antal 2017 óta jelentős összegeket tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban „találmányhasznosítási díj” címen. A politikus és két társa által jegyzett, elektronikus aláírást hitelesítő megoldásért a Mobilsign Kft. az elmúlt évtizedben több mint 2,1 milliárd forintot fizetett ki. A Mobilsign 2025-ös üzleti évében 174 millió forint nyereséget ért el, miközben Rogán Antal 300 millió forint díjazásban részesült.
A korábbi közlések szerint a technológiát a Telekom alkalmazza, azonban a távközlési vállalat tájékoztatása szerint a szoftver licencét 2015-ben egyszeri díj megfizetésével szerezték meg. Azóta a cég csupán elenyésző mértékű havidíjat fizet a Mobilsign Kft.-nek karbantartási feladatokért. Ez felveti a kérdést, hogy a több milliárd forintos kifizetések milyen más forrásból származhatnak, különös tekintettel arra, hogy a technológia fejlesztése a Profitrade 90 Kft.-hez köthető, amely 2012 és 2015 között közel egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott.
Vizsgálat az uniós források körül
Az OLAF vizsgálata szerint az érintett magyar vállalkozások valós teljesítmény nélkül számoltak el költségeket, továbbá túlárazás és fiktív számlák alkalmazása is felmerült. A NAV nyomozói eddig több tízezer oldalnyi dokumentációt és 1 TB mennyiségű elektronikus adatot foglaltak le. A büntetőeljárás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával zajlik, amely érinti a találmány előéletében szerepet játszó üzleti köröket is.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a Rogán Antalhoz köthető „találmányhasznosítási díjak” és az állami/uniós források felhasználása közötti esetleges összefüggések feltárása, megkérdőjelezve a kifizetések piaci alapú indokoltságát.
Az eredeti szövegben gyakran alkalmazott, érzelmileg telített kifejezéseket („fialt”, „dézsmálták”, „zsebébe”) a cikk semleges, tényközlő megfogalmazásokra cserélte, hogy az objektivitást fenntartsa.
A cikk a NAV hivatalos válaszaira, a Telekom tájékoztatására és a nyilvános vagyonnyilatkozatokra támaszkodik. A szerző saját következtetéseit egyértelműen elválasztja a hatósági közlésektől.
Bár a cikk alapos, a teljes képhez hiányozhat a Mobilsign Kft. egyéb, nyilvánosságra nem hozott üzleti szerződéseinek részletezése, amelyek esetlegesen magyarázatot adhatnának a bevételi különbségekre.
Kép: Mandiner/Youtube-screenshot
