A hatósági eljárás egy 2024 decemberében benyújtott panasz nyomán indult. A panaszos a Háttér Társaság jogi segítségével fordult a NAIH-hoz, miután a portál két cikkben számolt be egy bírósági tárgyalásról. Az érintett kifejezett kérése ellenére a kiadvány közzétette a nemváltással összefüggő, valamint az azonosítást lehetővé tevő adatokat.
A hatóság álláspontja a különleges adatok védelméről
A NAIH állásfoglalása szerint a nem megváltoztatásával kapcsolatos információk különleges adatnak minősülnek. Ez a védelem akkor is fennáll, ha az eljárás nem tartalmazott orvosi beavatkozást. Bár a hatóság elismerte, hogy a bírósági ügy közérdeklődésre tarthatott számot, hangsúlyozta: a sajtó a közérdekű tájékoztatást a személyes adatok sérelme nélkül is elvégezhette volna.
Mulasztások és szankciók
Az érintett két alkalommal kérte a portáltól adatai törlését, ám a szerkesztőség egyik megkeresésre sem válaszolt. A jogsértés ezen elemét a médium is elismerte a hatósági eljárás során. A cikkeket végül a hatósági vizsgálat megindulását követően távolították el.
A kiszabott 25 millió forintos bírság mértékét a hatóság három tényezővel indokolta: a kiadó jelentős éves árbevételével, a jogsértés szándékos és rosszhiszemű jellegével, valamint a szerkesztőség korábbi adatvédelmi szabályszegéseivel.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti közlemény célja a NAIH döntésének nyilvánosságra hozatala mellett a Háttér Társaság jogvédő tevékenységének legitimálása és a sajtóetikai normák számonkérése.
Az eredeti szöveg „szenzációhajhász” és „klikkcsalogató” kifejezéseket használ, amelyekkel a szerző a média üzleti modelljét erkölcsileg negatív színben tünteti fel.
A szöveg egyoldalúan, a Háttér Társaság közleményén keresztül mutatja be az eseményeket. Bár a NAIH döntése tényként kezelendő, a portál érvelése csak a hatósági elutasítás kontextusában jelenik meg.
A cikk nem részletezi, hogy a Blikk milyen konkrét jogi érveléssel próbálta védeni a közérdekű tájékoztatás elsőbbségét, csupán a hatóság ezzel szemben megfogalmazott álláspontját emeli ki.
Kép forrása: Blikk / Facebook
