Az RTL Híradó adatai szerint a Miniszterelnökségen több munkavállaló havi fizetése elérte a milliós nagyságrendet. A kabinetvezetői pozícióban dolgozók havi juttatása 3,2 millió forint volt, ami meghaladta az államtitkári fizetéseket, amelyek 2,9 millió forintot tettek ki.
Létszám és költségvetési adatok
A Miniszterelnökség működési költségei az elmúlt 16 évben jelentős növekedést mutattak. A kiadások 55 milliárd forintról 300 milliárd forintra emelkedtek, miközben a tárca létszáma közel a duplájára nőtt. Gulyás Gergely volt miniszter a bérezési szinteket a munkavállalói állomány képzettségi szintjével indokolta, rámutatva, hogy a dolgozók közel 90 százaléka diplomás.
Bérezési struktúra és tanácsadói juttatások
A minisztériumi kifizetések rendszerében a politikai tanácsadók havi keresete 700 ezer és 2,38 millió forint között mozgott, az átlagbér ebben a körben 1,6 millió forintot ért el. Emellett a miniszteri biztosok jelentős része is egymillió forint feletti havi juttatásban részesült; Menczer Tamás esetében például 1,45 millió forint kiegészítő juttatást regisztráltak.
Gulyás Gergely a bérekkel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a politikai vezetők kivételével számított átlagbér bruttó egymillió forint körül alakult, ami szerinte összhangban áll a diplomás átlagbérrel. Ezzel a kijelentéssel a tárca a bérszintek piaci megfelelőségét hangsúlyozta.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a kormányzati kiadások és bérezési gyakorlatok transzparenciájának megkérdőjelezése. A narratíva a 2010-es ígéretek és a 2026-os valóság közötti ellentétre épít.
A szöveg hatásos kontrasztokat alkalmaz („55-ről 300 milliárd forintra nőtt”), amelyek a növekedés mértékét hangsúlyozzák. A „Gulyás Gergely-féle minisztérium” kifejezés személyesíti a tárcát, ezzel a felelősséget egyetlen személyre fókuszálja.
A cikk nem tér ki az elmúlt 16 év inflációs hatásaira vagy a közszféra általános bérrendezési folyamataira, amelyek befolyásolhatták a számadatokat. A „diplomás átlagbér” összehasonlítási alapja szintén nem részletezett, így az adatok kontextus nélküli összehasonlítása nehézkes.
Kép: Magyarország kormánya/Facebook
