Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) jelentése szerint a járvány két héttel ezelőtti kitörése óta szokatlanul magas az új esetek száma. Alan Gonzales, az MSF helyettes igazgatója szerint az országos egészségügyi válaszlépések jelenleg nem tartanak lépést a vírus terjedési sebességével.

A segélyszállítmányok célba juttatását a lezárt határok és repterek korlátozzák. Eközben Tedrosz Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) igazgatója a járvány által leginkább érintett keleti országrészben vizsgálja a helyzetet. A Kongói Demokratikus Köztársaságban eddig több mint ezer ebolagyanús esetet regisztráltak, a halálos áldozatok száma 246. A szomszédos Ugandában kilenc fertőzést és egy halálesetet igazoltak.

A hagyományok és a vírus terjedése

A WHO igazgatója Buniában a temetési szertartások kockázataira hívta fel a figyelmet. A helyi tradíciók részeként a gyászolók megérintik az elhunytakat, ami a vírus terjedésének kiemelt kockázati forrása. A vírus testnedvekkel, szennyezett anyagokkal vagy elhunytakkal való közvetlen érintkezés útján terjed, tünetei között láz, izomfájdalom, hányás és hasmenés szerepel.

Ez a 17. ebolajárvány az országban az 1976-os első eset óta. A jelenlegi, Bundibugyo-törzs genetikailag eltér a 2014–2016-os és 2018–2020-as járványokért felelős Zaire típusú vírustól. Mivel a korábbi járványok kezelésére kifejlesztett vakcinák és monoklonális antitestek ezen törzs ellen hatástalanok, a WHO becslése szerint az oltás kifejlesztése akár kilenc hónapot is igénybe vehet. Jelenleg nincs engedélyezett kezelés a betegségre, a kísérleti szerek hatékonysága pedig még bizonyításra vár. A hatékony prevenció hiánya miatt a hatóságok elsősorban a kontaktkutatásra és a higiéniai protokollok betartatására fókuszálnak.

(Forrás: telex.hu)

Hegedűs Zsolt a közösségi oldalán reagált Pintér Sándor korábbi belügyminiszter búcsúnyilatkozatára. A korábbi miniszter távozásakor teljes körű vizsgálatot kért maga ellen, állítva, hogy nincs miért szégyenkeznie. Hegedűs ezzel szemben az egészségügyi szakdolgozói kamara adataira hivatkozva részletezte az ágazat jelenlegi állapotát.

Szakemberhiány és demográfiai válság

Az adatok szerint az ápolóhiány Magyarországon meghaladja a 30 ezer főt. A szakdolgozók átlagéletkora 47,3 év, miközben 25 ezren már betöltötték az 58. életévüket. A miniszter szerint a rendszer rendszerszintű önkizsákmányolásra épül, mivel egyes területeken a havi munkaidő eléri a 220–240 órát.

Különösen kritikus a helyzet a felnőtt ápolásban, az aneszteziológiában és az intenzív terápiában. Az intenzív osztályokon dolgozó 1 609 szakasszisztens közül 1 079 fő a 46–60 éves korosztályba tartozik, míg a 25–45 évesek száma mindössze 212 fő. Hegedűs figyelmeztetett: amennyiben a nyugdíj mellett dolgozók elhagyják a pályát, az egyes területeken veszélyeztetheti az ellátás folyamatosságát.

A szakmai biztonság és az örökség kérdése

A miniszter szerint a műtős szakasszisztensek és segédek hiánya miatt nemcsak a tervezett, hanem az akut műtétek biztonsága is sérülhet. Ez a jelenség közvetlenül hozzájárul a várólisták növekedéséhez. Hegedűs szerint a kialakult helyzet az előző időszak öröksége, amely a túlórák, a kiégés és a romló munkakörülmények következménye.

Hegedűs visszautalt Pintér Sándor februári kijelentésére, miszerint minden rábízott feladatot sikerült megoldania. A jelenlegi miniszter úgy véli, elődje nem mérte fel megfelelően az egészségügy irányításával járó kihívásokat. A tárcavezető a jövő héten egyeztet a szakszervezetekkel a bértábla rendezéséről, hangsúlyozva, hogy a rendszer nem működhet tovább a szakdolgozók önfeláldozására alapozva.

(Forrás: telex.hu)

(Kép: Hegedűs Zsolt/Facebook)