Az NMHH Médiatanácsa a csütörtöki közleményében tájékoztatott a szankciókról. A döntés értelmében a Duna Médiaszolgáltató összesen 2 millió 100 ezer forint bírságot fizet, míg a cégvezetőre 50 ezer forintos pénzbüntetést szabtak ki. A hatóság indoklása szerint a jogsértés ismételt jellege miatt volt szükség a vezetői szankcióra.
A jogsértés részletei
A hatósági vizsgálat az M1, M2, M4 Sport, M5, Duna és Duna World csatornák műsorstruktúráját érintette. A Médiatanács megállapította, hogy a közmédia megsértette a társadalmi célú reklámok közzétételére vonatkozó törvényi előírásokat. A kifogásolt tartalmakat a kormányzati „Nemzeti Petíció” hirdetései jelentették, amelyek a február 2. és április 8. közötti időszakban jelentek meg a képernyőn.
A kormány januárban indította el a petíciót, amelynek határidejét március 19-én a választás előtti napokig meghosszabbították. A kampány során a hirdetések folyamatosan láthatóak voltak a közszolgálati csatornákon, beleértve a sportközvetítéseket is. Az NMHH eljárása április 23-án indult meg, miután a hatóság aggályosnak ítélte a petíció megjelenítési módját.
Korábbi hatósági eljárások
A közmédia esetében nem ez az első alkalom, hogy az NMHH vizsgálatot folytatott társadalmi célú reklámok miatt. A hatóság korábban a „Tisza-adóval” kapcsolatos konzultáció reklámozása miatt is eljárást indított. A korábbi esetek során a Médiatanács hasonló indoklással szabott ki bírságot, mivel a kormányzati logók meccsek vagy egyéb műsorok közben is megjelentek a képernyőn.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a hatósági döntés tényszerű rögzítése, ugyanakkor az eredeti szöveg a „körmére koppint”, „ott lebegett” és „felháborító” jellegű (bár itt kevésbé explicit) retorikai elemekkel próbálta erősíteni a közmédia elleni kritikát.
Az eredeti szövegben megfigyelhető a „körmére koppint” idiomatikus kifejezés, amely a hatóságot tanító, fegyelmező szerepbe helyezi. A „még az M4 Sport közvetítésein is ott lebegett” fordulat a figyelem elterelésére és a jogsértés vizuális hangsúlyozására törekszik.
A cikkből hiányzik a Duna Médiaszolgáltató álláspontja vagy védekezése, valamint az, hogy pontosan milyen technikai kritériumoknak kellett volna megfelelni a társadalmi célú hirdetések elkülönítésénél, ami segíthetné a jogi kontextus megértését.
Kép forrása: kormany.hu